Előző
Következő
új cikk

Belföld

Fogy a magyar, mondja büszkén a kormány

nepszava.hu|2018. febr 23. 12:19
[A+ A-]

Illusztráció: Shutterstock

Ha a kevesebb gyerekre vágyó vagy szülni később akaró nők elmennek az országból, mindjárt megjavul a gyerekvállalási kedv - hiszen ha kevesebb lány és asszony marad az országban, egyből több csemete jut egyre. Az más kérdés, hogy csak a statisztika szépül, a születési adatok nem javulnak.

„Bizakodásra ad okot, hogy évek óta folyamatosan nő a gyermekvállalási kedv Magyarországon”, jelentette örömmel Novák Katalin, aki szerint a teljes termékenységi arányszám (TTA) 2010-ig folyamatosan csökkent, majd a 2011-es 1,23-os mélypont után 2017-re 1,5-re nőtt. Ez „több mint 20 százalékos emelkedést jelent”, büszkélkedett az EMMI család- és ifjúságügyért felelős államtitkára. Csakhogy tévedett: a növekedés valójában a kivándorlást, a fiatalok számának csökkenését tükrözi.

Novák egyszerűen annyit mondott, a teljes termékenységi arányszám (TTA) arról szól, hogy átlagosan hány gyermek van egy családban – ám ez nem teljesen igaz. A teljes termékenységi arányszám ugyanis egy elvi mutató. Abból indul ki, hogy amennyiben a mérés időszakának termékenységi adatai állandósulnának, akkor egy nő élete folyamán átlagosan hány gyermeknek adna életet. Ez a szám valóban nőtt, mutatja ezt a Világbank által összeállított (sajnos csak 2015-ig terjedő) ábra is:

Világos ugyanakkor, hogy míg az EMMI boldog bizakodásra szólít fel minket az „arányaiban” egyre több gyerek miatt, a tényleges születések száma közel sem növekedett azzal a 20 százalékkal, amit Novák említett.

Magyarországon a születések száma 1999 után egy évtizedig 95 és 100 ezer fő közötti szinten stagnált. 2009-ben még 96 ezren születtek, ezután azonban durva zuhanás indult: alig két év alatt, 2011-re 88 ezerre esett vissza a születési szám. 2010 óta ismét stagnálásról beszélhetünk, csakhogy a korábbinál lényegesen alacsonyabb szinten: évente 88 és 91 ezer gyerek születik. 2016-ban korszakosan magas, 93 ezer volt ez a szám, aztán 2017-ben megint csak 91 600.

Az olvasónak ismét csak a Világbank ábrájával kell beérnie; a számok eltérnek ugyan a KSH adataitól, de a trendek jól kivehetőek. A születések száma 1990-2015, ezer főben:

A '90 utáni évtizedet is hozzávéve, a táblázatokat összevetve látható, a születések száma és a teljes termékenységi arányszám jellemzően együtt mozgott 2012-ig. Azonban az elmúlt néhány évben a két mutató egyre jobban elvált egymástól. Ennek az az oka – derül ki a KSH egy dokumentumából –, hogy 2012-t követően egyre gyorsabban fogy azon nők száma az országban, akik körében alacsonyabb a gyermekvállalási kedv. Tehát egyre kevesebb anya vállalt ugyanannyi vagy kicsit több gyereket.

A magyarázat: már vagy 600 ezer fiatalt üldözött külföldre a Fidesz. Így a helyzet leegyszerűsítve a következő: ha két nőre egy születés jut, az kevésnek tűnik. De ha egyikük elmegy Angliába, akkor az az egy gyerek – arányaiban – már nem is olyan kevés. A KSH előrejelzései szerint a folyamat gyorsul: a teljes termékenység (TTA) már abban az esetben is látványosan fog emelkedni, ha a születések éves száma stagnálni, sőt, csökkenni fog. Bátran készüljünk fel tehát a kormány áradó családügyi jó-híreire: fogy a magyar.

KSH: tavaly negyvenezerrel csökkent Magyarország népessége
A 2011. évi népszámlálás alapján a népesség becsült száma - a nemzetközi vándorlás figyelembevételével - 9 millió 771 ezer fő volt 2017 végén, írja az MTI-nek eljuttatott közleményében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Tavaly 91 600 gyermek született, ami 1463-mal kevesebb, mint 2016-ban. Tavaly 131 700-an haltak meg, 4647-tel többen mint egy évvel korábban. A halálozások számának emelkedése, valamint a születések számának csökkenése következtében a természetes fogyás 18 százalékkal nőtt: a 2016. évi 33 990-nel szemben 40 100 fő volt.
A 2017-ben megkötött 50 600 házasság 1205-tel kevesebb volt az egy évvel korábbinál.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!