Előző
Következő
új cikk

Belföld

Orbán csak a pénzre megy

nepszava.hu|2018. febr 23. 16:47, frissítve: 2018. febr 23. 16:54
[A+ A-]

Orbán Viktor az EU-csúcson. Forrás: Facebook / Orbán Viktor

Javában faragják az EU költségvetését. Németország nem szűkmarkú, ha a befizetésről van szó, csakhogy a pénzesőt egy követelményhez kötné: a jogállamiság betartásához. Ezt Orbán Viktor a jelek szerint elengedte a füle mellett és a nemzeti érdek harcosaként üzent haza - és kéri a kerítéspénzt is.

Úgynevezett piros kártyás eljárásra tesz javaslatot a brüsszeli EU-csúcson Orbán Viktor – a kormányfő erről a Facebookra feltöltött videóban beszélt. Az eljárás lényege az lenne, hogy a nemzeti parlamentek focibírókhoz hasonlóan piros lapot osztogathatnának az Európai Parlamentben, így megállítva „vitákat”, ha úgy érzik, azok miatt nemzeti érdekeik sérülnek.

A kormányfő arról beszélt, hogy a brüsszeli csúcs legfontosabb témája „az unió belső átalakítása”. Mint említette, vannak olyan „abszurd javaslatok”, hogy a parlamenti helyek elosztásánál a befogadott menekültek számát is vegyék figyelembe, ami szerinte nem fogadható el.

És „persze szóba kell hozni a pénzt is” – tért rá Orbán Viktor a csúcs következő témájára: „európai szolidaritás nevében” még mindig várja, hogy Brüsszel kifizesse a határzárra költött pénz, egymilliárd euró legalább felét. Amiben az a pikáns, hogy úgy tűnik: nemcsak a menekülthelyzet kezelésére költötték, illetve rendesen túláraztak egyes projekteket.

És persze jóval nagyobb tételekről is szó van, hiszen javában zajlik az EU-költségvetés előkészítése. Jelen állás szerint, írja a hvg.hu, számos tagállamnak többet kellene befizetnie. Ezt Olaszország és Németország a maga részéről nem ellenzi. Vistzont Berlin azonban a másik kezével odacsapna a legnagyobb kedvezményezetteknek: Angela Merkel a csúcs előtt a német szövetségi parlament alsóházában kifejtette, a támogatást a jogállamiság betartásához és a menekültek befogadásához kötné.

Nagy titkot senki nem csinált abból, hogy a fenyegetés a legtöbb támogatásban részesülő Lengyelországnak, illetve Magyarországnak szól. (Az sem mellékes, hogy ezek az országok nem csak alapjogi kérdésekben állnak harcban a bizottsággal, de nem vesznek részt a felálló, az EU-forrásokkal kapcsolatban nyomozati jogkörrel is rendelkező uniós ügyészség munkájában sem.)

A csúcsra érkezve Sebastian Kurz osztrák kancellár is támogatta ezt az álláspontot, igaz, ő azt is hozzátette, „csak annyit kérnék, ne a menekültekre összpontosítsunk állandóan, hiszen a szolidaritás jóval többről szól, mint a menekültek befogadása”.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!