Előző
Következő
új cikk

Reflektor

Százezerből mindössze ötezer B dosszié maradt meg

Népszava|2018. febr 26. 05:44
[A+ A-]

Forrás: ABTL

Az esetek többségében egykori ügynökök leleplezésekor kerülnek be a közbeszédbe az állambiztonsági iratok, amelyek a történészek számára alapvető forrásokat jelentenek.

Az "ügynöklisták" ügye egy bármikor elővehető közéleti kérdés, az már kevésbé kerül újságok címoldalára, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁBTL) komoly történészi munka folyik. Az ÁBTL-ben kb. négyezer iratfolyóméternyi anyagot gondoznak, amely átfogja az 1944-90 között állambiztonsági tevékenységet végzett magyar hatóságok működése során keletkezett iratokat. Ezeket kutatva számos tanulmány és könyv született (a levéltár 2016-os bibliográfiája mintegy 140 oldal), a témák pedig olyan széles skálán mozognak, mint például az állambiztonsági szervek működése, a rockzenei színtér megfigyelése vagy egyházi közösségek ellenőrzése. Az egyik legutóbbi ilyen munka Borvendég Zsuzsanna könyve. A történész foglalkozott már az újságírás és a titkosszolgálatok kapcsolatával, Az impexek kora című könyvében (amely a Nemzeti Emlékezet Bizottságának kiadványa) pedig a Kádár-kori kémelhárítás és hírszerzés, illetve a Nyugattal élénken zajló külkereskedelem, az utóbbit intéző állami monopolvállalatok (“impexek”) és a nyugati vegyesvállalatok összefonódását kutatta. Ezeket a cégeket használták titkosszolgálati akciókra, szerepük volt az embargós nyugati technológiák beszerzésében, a nyugati kommunista pártok támogatásában, az állami cégvezetők pedig visszaélések során (például jutalékos rendszeren keresztül és mai kifejezéssel offshore-ozással) vagyonokat hordtak külföldi számlákra.

- A külkereskedelem és a hírszerzés kapcsolatának vizsgálata következett a kádári újságírás titkosszolgálati tevékenységével foglalkozó könyvemből. A magyar újságírók fontos szerepet játszottak a Nyugat semlegesítésében. Nekik köszönhető, hogy Magyarországról az a kép alakult ki Nyugaton, reformállam, és megszülettek azok a manipulatív fogalmak, mint a „gulyáskommunizmus” vagy a „legvidámabb barakk”. Ez megágyazott a hírszerzés számára, megnyitotta az ún. behatolási csatornákat. Már az újságírók tevékenységének kutatásakor felfigyeltem a titkosszolgálati fedőcégek alapítására Nyugaton, és eljutottam az impexekig és a mögöttük álló titkosszolgálati háttérig. Majd rájöttem, hogy használta fel a külkereskedelmi lobbi az évtizedek óta működő nyugati pártfinanszírozási rendszert a saját hasznára - mondta a történész lapunknak, aki a téma feldolgozásához főleg a belügyi kémelhárítás anyagait használta, a katonai hírszerzés iratai ugyanis nem kutathatóak. - Az iratok hiányosak, de az összefüggések feltárása lehetséges. A Belügyminisztérium III/II. Csoportfőnöksége a 80-as évek elejéig felelős volt a katonai felderítés belső ellenőrzéséért. Ezek az anyagok betekintést engednek a katonai hírszerzés azon tevékenységébe, amit a BM törvényellenesnek talált. Így körvonalazódott egy olyan pénzügyi-gazdasági rendszer kiépülése, amely komoly következményekkel járt az ország gazdasági teljesítőképességére is - mondta lapunknak a történész és hozzátette: az állambiztonsági iratok sokfélék, de nélkülük a szocialista Magyarország valós története nem írható meg. Az értelmezésükre azonban oda kell figyelni. Erős kritikával kell élni a politikai rendőrségként működő állambiztonság irataival szemben, mivel feladatuk a belső ellenség vizionálása és az ellenzék lejáratása volt. A hírszerzés és a kémelhárítás iratainak többsége jobb forrásértékkel bír, nekik az állampárt hatalmát kellett védeniük, amihez pontos információkra volt szükség.

- Jellemző az 1945 és 1990 között keletkezett iratokra, hogy sajátos nyelvezetet használnak, a diktatúra fogalomkészletét. Sok történész akarva-akaratlanul átveszi ezeket a kifejezéseket. Felelősségünk megalkotni azt az objektív fogalomkészletet, amellyel el lehet mesélni a múltat. Az impexek kora című könyvben például problémát jelentett, hogy egy olyan rendszert kutattam, amelynek jogosságát–jogtalanságát más módon kell megítélni egy demokráciában, mint a kommunizmusban. A tervutasításos rendszeren belül bűncselekménynek minősültek olyan tevékenységek, amelyek ma velejárói a szabad piacgazdaságnak, és fordítva. Így az adatgyűjtés azokra a cselekményekre korlátozódott, amelyek a korabeli szabályok szerint törvényellenesnek minősültek, és esetleg elsiklottak olyan történések felett, amelyekre ma lennénk kíváncsiak - mondta.

Cseh Gergő Bendegúz, a 102 munkatárssal működő ÁBTL főigazgatója szerint a titkosszolgálatok minden fontos közéleti esemény hátterében ott álltak, ezért nehezen elképzelhető ma már olyan komolyan vehető kutatómunka, mely ezeket a forrásokat figyelmen kívül hagyja. - A korszak politika-, társadalom-, egyház- és gazdaságtörténetének a feltárásához is nélkülözhetetlen iratokat őriz a levéltár. A társadalom hétköznapjaira, szakmák belső viszonyaira, a hivatalos kapcsolatok mögött húzódó személyes motivációkra, íratlan konfliktusokra, az „emberi tényezőre” is rávilágítanak. Sok kutató csak egy-egy család, település, vallási közösség, egy szakma vagy egy kiemelkedő tudós, művész munkásságának a forrásait keresi nálunk - mondta.

A Történeti Hivatal (TH) 1997-ben alakult, ekkor az iratok a Belügyminisztérium pincéjében voltak, innen kerültek át 1999-ben az Eötvös utcai műemlék épületbe, majd 2003-ban született meg az ÁBTL a TH jogutódjaként. Az iratokból sok megsemmisült, a rendszerváltás után az új szolgálatok is átválogatták őket. A megmaradt anyag került a szakemberek kezébe, siralmas állapotban, jegyzékek és segédletek nélkül. Így az első feladat a feldolgozás volt. Az állagmegőrzés és a digitalizálás a mai napig tart, jelenleg 3,5-4 millió oldalnyi anyagot digitalizáltak, így az iratok egy része elektronikusan is böngészhető. A közbeszédben gyakran felvetődő nyilvánosságra hozatalról és az ügynöklista kiteregetéséről Cseh elmondta, szó szerinti lista nincs. Teljes listát nem is lehet összeállítani, a beszervezéseket dokumentáló B-dossziéknak körülbelül 100 ezer körül kellene lenniük, jelenleg 5000 van a levéltárban. Ráadásul attól, hogy valakinek van B-dossziéja, nem biztos, hogy jelentett bárkiről bármit is. Az érintettek kikérhetik a magukra és hozzátartozóikra vonatkozó iratokat, és a megfigyelt megismerheti a róla jelentő ügynök adatait is, de arra a főigazgató felhívta a figyelmet, hogy az iratok nagy része nem az ügynökökről, hanem az áldozatokról szól. Bárki kikérhetne közszereplőre vonatkozó iratokat is, de erre 2017-ben nem volt példa.

A kutatói engedéllyel vagy magánkutatóként érkezők viszonylag nagy szabadságot élveznek az iratok megismerésekor. - Az ún. ügynökakták nem kapnak speciális védelmet: a tudományos kutatók korlátozás nélkül megismerhetik a kutatási témájukhoz tartozó ügyekben szereplő volt hálózati személyek adatait, ha ezek rendelkezésünkre állnak. A korlátok csak az egykori áldozatok személyes adatainak védelmét jelentik: a törvényben meghatározott védelmi időn belül a legérzékenyebb személyes adatok (szexuális szokás, kóros szenvedély, egészségügyi állapot) nem ismerhetők meg számukra - mondta. Közölte azt is, évente átlagosan 2-4 ezer magánkérelem érkezik, a tudományos kutatási esetek száma már 4 ezer felett van évente. Rajtuk kívül a levéltár munkatársai is folytatnak kutatómunkát, publikálnak is, és megpróbálnak hazai és külföldi levéltárakban fellelhető, magyar vonatkozású állambiztonsági anyagokat beszerezni, másoltatni. Az irathiány miatti vakfoltok pótlásának egyéb módjai az egykori érintettekkel készített “oral history” interjúk és az állambiztonsági ügyekben érintettek személyes irathagyatékainak gyűjtése. Közép-európai levéltárakkal is együttműködnek, az állambiztonsági iratokért felelős intézményeket összefogó szervezet, a European Network of Official Authorities in Charge of the Secret Police Files ma már 11 tagú.

A 2017-ben 808 millió forintból működő ÁBTL többféle módon is végez ismeretterjesztő tevékenységet: eddig több mint 80 kiadványt jelentettek meg, van egy elektronikus folyóiratuk, a Betekintő, szerveznek Történelmi Kávéházat és Dokufilmklubot, aktívak a Facebookon és rendhagyó történelemórákat is tartanak középiskolásoknak.

Személyes történetek
A kortárs magyar irodalomban is több olyan szöveget találni, ami az állambiztonság és a társadalom viszonyát személyes történeten keresztül vizsgálja. Ilyenek például Esterházy Péter: Javított kiadás; Tar Sándor: Az áruló. Filmregény; Lőrincz György: Besúgó voltam, szívem; Andor Mihály: Szegény Micsinay. Egy besúgó élete; Györe Balázs: Barátaim, akik besúgóim is voltak; Bán Zoltán András: Keserű; Forgách András: Élő kötet nem marad.

Urbán Csilla

Lájkoljon minket a Facebook-on is!