Előző
Következő
új cikk

Külföld

Putyin bevetette a csodafegyvert

Népszava|2018. márc 2. 05:33
[A+ A-]

Fotó: Alexey Nikolsky/Sputnik/AFP

Fél hónappal az orosz elnökválasztás előtt tartotta meg a tavaly decemberről elhalasztott 13. évértékelő és programbeszédét Vlagyimir Putyin csütörtökön. Az újabb mandátumra pályázó orosz elnök, akinek győzelmét senki és semmi sem veszélyezteti a március 18-i voksoláson rendkívül optimistán értékelte az orosz gazdaság helyzetét, értékelés helyett inkább ígérgetett – munkahelyeket, nyugdíjemelést, autópálya-fejlesztést jobb egészségügyi szolgáltatásokat, GDP növekedést és a szegénység felére csökkentését. A kétórás televíziós közvetítés fénypontja azonban az új orosz csodafegyver, az orosz lopakodó bemutatása volt. Videós prezentációjában Putyin több új fejlesztésű fegyvert, köztük atomfegyvert is ismertetett, valamint azt a rakétát, amely "a világ bármely pontját elérheti", elfoghatatlan az Európában és Ázsiában felállított amerikai rakétapajzs számára is és képes áthatolni bármilyen rakétavédelmi rendszeren. Azt is elmondta, a fegyverkezést az indokolja, hogy Washington Moszkva minden figyelmeztetése és kérése ellenére kilépett a fegyverkezési egyensúly biztosítékának tekintett rakétavédelmi ABM szerződésből.

Vagyis Putyin egy régi vitát és feszültséget tett kampányfinise témájává. Az Amerikai Egyesült Államok európai rakétavédelmi terve ugyanis régóta az egyik legfőbb konfliktusforrás Washington és Moszkva között, valamint a NATO-Oroszország viszonyban. Oroszország az első pillanattól hevesen tiltakozott az amerikai terv ellen, a romániai majd a lengyelországi rakétavédelmi bázis létrehozása ellen és soha sem fogadta el, hogy az nem ellene irányul, hanem az iráni nukleáris fenyegetést hivatott kivédeni.

1972-ben, a hidegháború idején, három év tárgyalás után a Szovjetunió és az Egyesült Államok Moszkvában írta alá a SALT szerződést, amely korlátozta a két nagyhatalom stratégiai ballisztikus rakétáinak a számát. A tárgyalások nem álltak le ezzel, a rakétaelhárító technikai eszközök rendszerbe állításáról újabb megállapodás született, az Anti-Ballistic Missile (ABM) egyezmény, amelyben a védett körzetek számáról, területéről és a felállítható rakéták számáról állapodtak meg. Az évek során többször módosították az egyezmény. Az így kialakított rendszer lényege az volt, hogy a két szuperhatalom kölcsönösen megsemmisíthette volna egymást, ami nyilván kompromisszumra sarkalta a feleket.

Az ABM szerződést 2001. október 13-án mondta fel a Bush adminisztráció az új biztonsági helyzettel indokolva a lépést. Az európai rakétavédelmi pajzs gondolata a 2002-es prágai NATO-csúcson került nyilvánosságra, 2006-ban, a rigai csúcson fogadta el a szervezet az akkora elkészült megvalósíthatósági tanulmányt. Moszkvában azonnal heves tiltakozást váltott ki, hogy a NATO és az Egyesült Államok Oroszország közvetlen közelébe telepít rakétákat. Putyin már ekkor jelezte, ha valóban megvalósul a terv, akkor Oroszország Kalinyingrádba (orosz enklávé az EU-ban) telepít, amelyet a NATO nem tud maradéktalanul semlegesíteni.

Putyin, aki elnöksége alatt mindvégig a hidegháborúban kialakított bipoláris egyensúly visszaállítására törekedett, arra hogy Oroszország a Szovjetunió utóda legyen a világpolitikában, „egyenrangú” partnere és ellenfele az Egyesült Államoknak. A most bemutatott orosz csodafegyver is ezt a valójában már nem létező kétpólúsú világ illúzióját hivatott szolgálni az orosz elnökválasztás előestéjén.

Gál Mária

Lájkoljon minket a Facebook-on is!