Előző
Következő
új cikk

Külföld

Épül a kínai császárság

Népszava|2018. márc 2. 05:31
[A+ A-]

Fotó: AFP/Xinhua/Lan Hongguang

Pekingben minden korábbinál jelentősebb elnyomástól tartanak azután, hogy hamarosan eltörlik az államfői mandátum időkorlátját. Egyesek már Észak-Koreához hasonlítják az államot.

Milyen hatással lesz Kínára, hogy Hszi Csin-ping elnök teljhatalmat kap? Valóban – amint azt a pekingi vezetés sugallta - a teljes közvélemény szinte egy emberként támogatja azt a kezdeményezést, amely szerint eltörlik az államfő tíz évig tartó mandátumát, így Hszi akár élete végéig az ország első embere maradhat? Mivel a nagy kínai tűzfal felettébb éberen működik, s minden ellenséges megnyilvánulást hamar kiszűr, így az internet alapján nem könnyű leszűrni, hogyan is vélekednek a kínaiak arról, hogy az elnöknek a jövőben nem csak kétszer öt évig tartó mandátuma lesz.

Azt azonban a vezetés maga sem gondolja komolyan, hogy a kínaiak túlnyomó többsége lelkesen támogatja a kezdeményezést. Ha ez így lenne, akkor Peking sem szűrné meg a világhálón megjelenő véleményeket. Hogy azonban mennyire fél a kormányzat, jól mutatja: mindazok, akik a hét elején a helyi közösségi hálón, a Weibón, vagy a Twitteren ellenvéleményüket akarták megfogalmazni, hibaüzenetet kaptak. A „nem értek egyet” mondat hétvége óta be van tiltva Kínában. Ez ugyanis a „törvényekbe és a szabályokba” ütközik. Más mondatok is feketelistára kerültek, így például az „én császárom”, a „trónra lépés”, a „dicsérjétek a császárt”, az „Állatok farmja” (Orwell művére utalva). De tiltólistára került Micimackó is. Nem azért, mert Róbert Gida csacsi öreg medvéje falánkságával rossz példát mutat az erkölcsös kínai népnek, hanem mert a közösségi oldalakon Hszi elnök alteregója lett – írja a Süddeutsche Zeitung.

A People’s Daily tálalása sem arról tanúskodik, hogy a pártvezetésben mindenki meg lenne győződve a lépést övező hatalmas társadalmi lelkesedésről. A Kína belpolitikáját évekre meghatározó döntés ugyanis egy szövegtengerhez hasonlatos felsorolásban a többi tervezett alkotmánymódosítás közé rejtve jelent meg, szinte észrevehetetlen helyen. S a megfogalmazás is meglehetősen visszafogott, csak annyit közöltek, hogy az alkotmány 79-es cikkelyéből törölték az időkorlátra vonatkozó részt.

A pártpropaganda azt sugallta, hogy az alkotmánymódosítást a „hivatalnokok és a tömegek hatalmas többsége” akarta, s szinte közfelkiáltással támogatják, hogy a terveket két héten belül fogadják is el. A Global Times ennél is tovább ment, amikor azt közölte, hogy „minden kínai” lelkesen támogatja a javaslatot, mert úgy vélik, Hszi Csin-ping a legkiválóbb elnök, akit csak el tudnak képzelni, s vezetésével új korszak kezdődik Kínában, bármit jelentsen is ez.

A média tehát nyugodtságot, lelkesedést próbált sugározni inkább kevesebb, mint több sikerrel. Ez a stratégia ugyanis csak korlátozott eredményt ért el, Kínában futótűzként terjedt el az ország berendezkedését akár gyökeresen megváltoztató alkotmánymódosítás híre, amely egyes vélekedések szerint valósággal sokkolta a helyieket, s nyugtalanságot szült. A kínai jogrendszer szakértőjeként ismert jogász, az amerikai Jerome Cohen úgy értékelt: Peking ezzel elfelejtette Mao Ce-tung despotizmusának egyik legnagyobb tanulságát. Úgy véli, súlyos elnyomás időszaka kezdődhet el Kínában.

Mennyi az esélye annak, hogy a parlament, azaz a népi gyűlés elutasítaná az előterjesztést? Nagyjából semmi. Az úgynevezett törvényhozás kötelességszerűen fogad el minden törvényt, amit a pártvezetés terjeszt elő. Ettől függetlenül az országszerte ismert egykori újságíró, Li Datong egy ifjúsági lapban nem kis bátorságról tanúságot téve felszólította a képviselőket arra, mondjanak nemet a javaslatra. Cikkében utalt arra, hogy az elnöki tisztség időtartamának kétszer öt évben való korlátozása, illetve az erről 1982-ben hozott határozat, korszakalkotó változásokat idézett elő a kínai kommunista párt és az ország életében. Hozzátette, a döntést Mao uralkodásának tapasztalatai alapján hozták meg szem előtt tartva azt, hogy a kulturális forradalom micsoda szenvedést okozott az embereknek. Mint írta, a korlátozás eltörlése káoszt idézhet elő a társadalomban.

Az újságírók mellett különösen az ügyvédek, az üzletemberek és az értelmiségiek körében volt felháborodás tapasztalható. Akadtak olyanok, akik a Weibón már Észak-Koreához hasonlították az országot. Mások szerint a tervezett intézkedés Kínát harminc évvel veti vissza. Az egyik felhasználó a rejtélyesen eltűnt MH 370-es járaton utazókhoz hasonlította Kínát. „Tudjuk, hogy valami nincs rendjén, s azt is, hogy letértünk a pályáról. De sejtelmünk sincs arról, mi zajlik a pilótafülkében, s be se tudunk jutni oda. Micsoda szörnyű érzés. Sokkal borzalmasabb, mint a gyors halál” – állapította meg.

Természetesen nem lehetett sokáig olvasni az interneten ezeket a kommentárokat, hiszen megjelenésük után hamar törölték őket. Ugyanakkor a külföldön regisztrált Freeweibo.com honlapján megörökítik a kritikus bejegyzéseket, így vissza lehet olvasni őket. Itt az is látható, mely kifejezések tartoznak a cenzúra által legkeményebben vizsgáltak közé. A héten az alkotmány kifejezés nagyon elől állt ezen a listán, de a kivándorlás szó is komoly népszerűségnek örvendett a cenzorok körében. Aligha véletlenül.

Rónay Tamás

Lájkoljon minket a Facebook-on is!