Előző
Következő
új cikk

Külföld

Veszik és lopják az orosz fegyvereket

Népszava|2018. márc 5. 05:31
[A+ A-]

Évértékelő beszéd orosz léptékben, haditechnikai bemutatóval Fotó: AFP/Michael Klimentyev

A Vlagyimir Putyin által múlt héten bemutatott új orosz szuperrakéta csak a jéghegy csúcsa. Az orosz haditechnika minden szintje világszerte kelendő termék.

Már feledésbe merült az az időszak, amikor Moszkva féltve őrizte haditechnikájának titkait, és gyakran még szövetségeseinek sem adta el legfejlettebb fegyvereit. Ma már nemcsak mindent elad, hanem világszerte kereskedik a legújabb fegyverek és fegyverrendszerek licenszeivel. Annyi különbséget azonban tesz az egyes országok között, hogy van, amelyiknek megengedi, hogy teljesen önállóan állítsa össze a készen kapott részegységeket, másoknak átadja a technológiát, de korlátozza felhasználhatóságát. Az orosz média széles körben ismerteti ennek részleteit.

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) jelentése szerint az orosz fegyverzet tradicionálisan legnagyobb importőre India. Az orosz fegyverexport egyharmada jut rá. Az 1960-as évek óta előbb a Szovjetuniótól, majd Oroszországtól együttesen több mint 65 milliárd dollár értékben vásárolt fegyvert. A kivételezettek közé tartozik: licensz alapján maga gyárthat le orosz fegyverzetet. Mint a RIA Novosztyi orosz hírügynökség átfogó beszámolójából megtudhatjuk, egymaga a Hindustan Aeronautics Limited korporáció 2000 óta több mint 200 Szu-30MKI nehéz vadászrepülőgépet állított elő. Oroszország leszállítja a nyersanyagot és a teljes gyártást Indiára bízza. Ez egészen különleges kapcsolatot és bizalmat feltételez, miközben Moszkva számára hatalmas üzleti lehetőség - miként az is, hogy a T-90C modern orosz tank és a 125 milliméteres páncéltörő lövedék legyártására is megkapta India a hozzájárulást. Közös gyárakat is létesítenek többek között a Ka-226 helikopter előállítására.

Moszkva nagyra értékeli, hogy India nem másolja le az orosz fegyvereket, hogy azokat aztán a nemzetközi piacon értékesítse - ellentétben például a kínaiakkal, akiket egy moszkvai szakértő ebben a tekintetben egyszerűen „ragadozóknak” nevezett, mivel amihez hozzájutnak, azt szétszedik és megpróbálják lemásolni.

Kína volt az első olyan ország, amelyik a Szovjetunió felbomlása után gyártani kezdte az orosz haditechnikát. A RIA Novosztyi beszámolója szerint Peking 1996-ban megvette 200 darab Szu-27-es vadászgép legyártásának engedélyét. Csak százat állított elő, viszont az orosz gépek tanulmányozása lehetővé tette saját, modernebb vadászgép legyártását. Ezt a taktikát több más esetben is alkalmazták. Még egyszerűbb a helyzet a lőfegyverek esetében, Egy „Kalasnyikovot” lekoppintani nem okoz problémát egyetlen ország számára sem. A hírügynökség szerint Kelet-Közép-Európában a még a szovjet időkből származó licensz alapján gyártott Kalasnyikovok módosított változataival lehet találkozni Bulgáriában, Lengyelországban, Magyarországon, Romániában és Szerbiában. De a szocialista tábor egykori országai minden különösebb jogi fenntartások nélkül gyártanak T-72-es tankokat, helikoptereket, légvédelmi rakétarendszereket, aknavetőket, irányítható tankelhárító rakétákat, tüzérségi fegyvereket.

Moszkva nem tart attól, hogy fegyverei harmadik országokban kötnek ki, mert ezzel is hatást tud gyakorolni a fegyverpiacra, kedvet csinál az együttműködésre és ezzel politikai előnyökre tesz szert egyes régiókban. Venezuelában, sőt Szaúd-Arábiában is modern Kalasnyikovokat gyártó üzemet szeretne létesíteni.

Mindeközben az orosz műhelyekben új fegyverek sorozatgyártásán dolgoznak. Megkezdi az AK-12 legújabb gépkarabély sorozatgyártását a Kalasnyikovról elnevezett vállalatcsoport. Január második felében bemutatták Putyin elnöknek a Tu-160M stratégiai rakétahordozó bombázó legújabb változatát. Ezt a szovjet időkben a világon a legnagyobb és legnehezebb, ugyanakkor a hangsebességnél gyorsabb repülőgépként tartották számon. 2230 kilométeres sebességgel 13 900 kilométer távolságra képes 40 tonna fegyverzetet szállítani. A szovjet korszakból átmentett gép modernizálása hosszabb időt vesz igénybe, hogy a kor elvárásainak elődjénél jobban megfeleljen.

Mint a Lenta.ru hírportál beszámol róla, nagy erőfeszítéseket tesznek annak érdekében is, hogy az Ukrajnában gyártott „Szatana” („Sátán”) rakétarendszert orosz megfelelőjével helyettesítsék, és 2020-ig hadrendbe állítsák. Az amerikaiak tartanak attól a fejlesztés alatt álló torpedótól is, amely állítólag nukleáris robbanófejeivel kivédhetetlen csapást mérhet a parti vizek felől.

Fenyegetésnek érzik Putyin csodafegyverét
Új fejlesztésű orosz haditechnikát mutatott be múlt csütörtöki évértékelő beszédében Vlagyimir Putyin, köztük azt a szuperrakétát is, amely a világ bármely pontját elérheti, elfoghatatlan az amerikai nukleáris rakétapajzs számára, gyakorlatilag minden létező, és - mint állította - majdani fejlesztésű elhárító rendszerekkel kivédhetetlen. A fegyverkezést azzal indokolta az orosz elnök, hogy Washington Moszkva figyelmeztetése ellenére kilépett a fegyverkezési egyensúly biztosítékának tekintett ABM rakétavédelmi szerződésből. Bejelentésére azonnal reagált Washington, az Oroszország által aláírt nemzetközi szerződések megszegésével, a fegyverkezési hajsza újraindításával vádolta Moszkvát. Eszerint az oroszok többek között az 1987-ben, Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan által aláírt INF - közepes hatótávolságú nukleáris erők - szerződést is megszegték. Moszkva cáfol, de Angela Merkel kancellár is aggodalmát fejezte ki az orosz fegyverkezés miatt, és a NATO is elfogadhatatlannak minősítette Putyin „nyugatnak szánt fenyegetését”. Az észak-atlanti szövetség jelezte, mindez nem segíti a lefegyverzési erőfeszítéseket. „Nem akarunk újabb hidegháborút vagy egy újabb fegyverkezési versenyt” - fogalmazott Oana Lungescu NATO szóvivő. - Gál Mária

Barabás Péter

Lájkoljon minket a Facebook-on is!