Előző
Következő
új cikk

Tudomány

Polipok az űrből

Népszava|2018. márc 6. 05:16
[A+ A-]

Fotó: Shutterstock

Az emberi civilizáció fejlődésével olyan új, élvonalbeli technológiák születnek, amelyek közelebb hozhatják a kapcsolatfelvételt a Földön kívül élőkkel.

Miközben néhány évtizede még azt sem tudtuk, vajon léteznek-e a miénkhez hasonló naprendszerek a galaxisokban, ma már 3500 körül jár a felfedezett exobolygók, az olyan égitestek száma, amelyek nem a Napunk, hanem más csillagok körül keringenek. A következő nagy felfedezés az lesz, ha sikerül kideríteni, valamelyiken van élet.

Régebben az információk hiánya miatt az ilyen és hasonló kérdésekkel való foglakozás a sci-fi irodalom területén hódított, ma már olyan komoly tudósok is foglalkoznak a problémával, mint Michio Kaku, a New York-i egyetem professzora. Az emberiség jövője (The Future of Humanity) című könyvében azt vizsgálja, hogyan szolgálhatja az űrben való terjeszkedés fajunk túlélését, miközben csökken a hely számunkra Földünkön, apadnak erőforrásai. Emellett Kaku természetesen arra is keresi a választ, mi az esélye, hogy értelmes életre bukkanunk a világűrben. Minderről a New York Post cikkében számol be.

A Tejút minden öt csillaga közül egynek van olyan bolygója, amely Föld méretű, és olyan távolságban kering körülötte, hogy akár élet is megjelenhetett rajta, ez 20 milliárd lehetőséget jelent. Ez akkor is reménykeltően nagy szám, ha sok más tényező is szükséges ahhoz, hogy ez bekövetkezhessen. Nem árt, ha van egy Jupiter méretű szomszédjuk, amely eltéríti a veszélyes aszteroidákat, és más űrszemetet, de egy Hold is kell, hogy stabilizálja őket. A SETI, a Földön Kívüli Élet Kutatásának Intézete 42 rádiótávcsövet irányít az égre, hogy rátaláljon értelmes lények üzeneteire. Seth Shostak, az intézet egyik tudósa, azt mondta Kakunak, szerinte már 2025 előtt létrejöhet a kontaktus, bár a Nautilus magazinban később 10 évvel kitolta a határidőt 2035-re.

De milyenek lehetnek ezek az élőlények? - teszi fel a kérdést Michio Kaku.

1. Kell, hogy legyen, térbeli látásra alkalmas szemük, hogy felmérhessék a távolságot, és képesek legyenek vadászni. „Minden valószínűség szerint az intelligens idegenek vadászok leszármazottai, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy agresszívek, de jó lesz óvatosnak lenni velük szemben” – írja Kaku.

2. Kell, hogy legyen a többi ujjukkal szembefordítható hüvelykujjuk, hogy meg tudjanak dolgokat ragadni a vadászathoz, és eszközöket tudjanak készíteni, amelyekkel akár kapcsolatot is felvehetnek más bolygók lakóival.

3. Kell, hogy legyen nyelvük: „Ahhoz, hogy a felhalmozott információkat generációról generációra hagyományozzák, alapvetően szükséges valamilyen nyelvezet.

De mi a helyzet, ha ezek a civilizációk olyan jéggel borított világban, a víz alatt léteznek, mint amilyen például a Jupiter holdján, az Európán van? A földi példát erre a polipok, a lábasfejűek szolgáltatják, amelyek legalább 165 millió évet már túléltek. Van sztereólátásra alkalmas szemük, van olyan szervük, a tapadókorongos lábaik, amellyel ügyesen képesek megragadni tárgyakat, bár bonyolult kommunikációra nem képesek nyelv hiányában. De egy másik bolygón akár az is megtörténhetett, hogy beszédet fejlesztettek ki. „Ha a feltételek radikálisan megváltoznak, akár a Földön is bekövetkezhet, hogy füttyögő, csipogó polipszerű lények csoportosan kezdenek vadászni. Elképzelhető, hogy a távoli jövőben az evolúciós nyomás hatására kifejlődik egy értelmes polipfaj” – mondja Michio Kaku. Várjuk tehát a polipokat az űrből? Erre azért csak egy kérdően felhúzott váll, a tudós válasza.

Civilizációk fejlettsége

Michio Kaku abban mindenesetre biztos, hogy még ebben a században felvesszük a rádiókommunikációt az idegenekkel, bár a társalgás nehéz lesz, mert fényévekre vannak tőlünk. Meg kell fejtenünk a nyelvüket és megértenünk, milyen technológiai szinten állnak, a Kardasov-skála melyik fokán. (A civilizációkat Kardasov orosz csillagász 1964-es elmélete nyomán energia felhasználásuk alapján ma négy fejlettségi csoportba sorolják.

Az elsőben azok vannak, akik bolygójuk teljes energiakészletét tudják hasznosítani, amelyet Napjuktól kapnak. A másodikban azok, akik központi csillaguk energiáját teljes egészében fel tudják használni, sőt irányítani annak termelését. A harmadik csoport már galaxis szinten képes erre, a negyedik szinten az Univerzumot tudják kihasználni, például annak gyorsuló tágulásával utazni.

Mik a szándékaik, békések vagy agresszívek? Nem valószínű, hogy leszállnak a Fehérház pázsitjára, és szóba állnak velünk, mert csak afféle erdei állatok színvonalán állunk hozzájuk képest, akikkel nem érdemes társalogni. Michio Kaku elsődlegesen azt gondolja, nem bántanának minket, mert évezredek álltak rendelkezésükre, hogy levetkezzék, szektariánus, nacionalista, fundamentalista nézeteiket. Akkor lehetnek veszélyesek, ha nem törődnek velünk, és az útjukban állunk.

Névjegy
Japán származású amerikai elméleti fizikus, jövőkutató, aki gyakran látható a Magyarországon is fogható népszerű tudományos csatornákon. Tehetségére Teller Ede figyelt fel. Jelenleg a City College of New York professzora. Több tudományos, és tudománynépszerűsítő bestsellere jelent meg, amelyek nagy része magyarul is kapható, ezek közül az utóbbi tíz évben A lehetetlen fizikája, A jövő fizikája és Az elme jövője címűek láttak nálunk is napvilágot.

Varga Péter

Lájkoljon minket a Facebook-on is!