Előző
Következő
új cikk

Külföld

Hideg zuhany Brüsszelből a briteknek

Népszava|2018. márc 9. 05:32
[A+ A-]

Michel Barnier uniós főtárgyaló gyakran konzultál brit küldöttekkel, de még eredmény nélkül Fotó: Virginia Mayo/AFP

Az Európai Unió azt javasolja, hogy az Egyesült Királysággal fenntartott jövőbeni gazdasági kapcsolatait szabad kereskedelmi megállapodás szabályozza.

Ez jóval lazább kötelékkel fűzné egymáshoz a La Manche csatorna két partját, mint amilyent a londoni kormány szeretne. Az egyelőre hat oldalas brüsszeli álláspontot a hónap végén esedékes brüsszeli találkozójukon hagyhatják jóvá a 27 tagország állam- és kormányfői.

A még nem véglegesített útmutatásokban a tagállamok leszögezik: “a lehető legszorosabb viszonyra” törekednek az Egyesült Királysággal. Kénytelenek azonban figyelembe venni, hogy a szigetország nem kíván a tagja lenni sem az egységes piacnak, sem a vámuniónak. Ez pedig korlátot szab a partneri kapcsolatoknak. A dokumentum egyértelműen nemet mond a bizonyos ágazatokban szorosabb piaci együttműködést szorgalmazó, a közösségi szabályok között “válogató” brit indítványokra, és figyelmeztet azok kedvezőtlen gazdasági következményeire. A huszonhetek ugyanakkor kifejtik, hogy készek felülvizsgálni a nézeteiket, ha London is változtat az álláspontján.

A javasolt szabadkereskedelmi megállapodás azután lépne érvénybe, hogy lejár a Brexit utáni, szűk két évesre tervezett átmeneti időszak. Akkor az Egyesült Királyság már nem lesz tagja az EU-nak, de még átveszi annak az elveit és normáit. Brüsszel azt javasolja, hogy ez a periódus 2020. december 31.-én érjen véget.

Az európai uniós tárgyalók szerint ezután szabadkereskedelmi egyezmény szabályozná a gazdasági kapcsolataikat. A felek között forgalmazott árucikkeket nem sújtanák vámok, bizonyos termékekre pedig mennyiségi kvótákat határoznának meg. A brit kormány és pénzügyi szektor nagy fájdalmára a tervezet nem tesz említést a szigetország legfontosabb exportcikkéről, a pénzügyi szolgáltatásokról. A kontinensen egyelőre nem talált meghallgatásra az az elképzelés, hogy London a Brexit után is Európa pénzügyi fővárosa maradhasson.

Az uniós javaslat határozottan elutasítja, hogy az Egyesült Királyság “szemezgessen” a belső piaci szabályokból, a neki tetszőket elfogadja, a többire fittyet hányjon. Ennek szellemében elveti azt a brit indítványt, hogy az EU és a szigetország megállapodásokat kössenek a szabványok kölcsönös elismeréséről a vegyi- és a gyógyszeriparban. Kizárja annak a lehetőségét is, hogy az Egyesült Királyság, mint harmadik ország, tagja legyen bizonyos uniós szervezeteknek és ügynökségeknek, amit Theresa May brit kormányfő múlt heti beszédében felvetett.

Javaslataiban az EU leszögezi: határozott intézkedéseket vár Londontól annak biztosítására, hogy a szigetország nem próbál tisztességtelen versenyelőnyhöz jutni az adózásban, a versenypolitikában és a környezetvédelemben.

A szabadkereskedelmi megállapodáson kívül az unió a kül- és biztonságpolitikában, a terrorellenes harcban, az igazságügyek terén is szoros együttműködés kialakítására törekszik az Egyesült Királysággal — fogalmaz az útmutatások tervezete, hozzátéve, hogy az Európai Unió itt is meg kívánja őrizni döntéshozatali autonómiáját.

Az Európai Parlament tovább menne
Az Európai Parlament a szabadkereskedelmi megállapodást meghaladó, átfogó társulási egyezmény megkötését szorgalmazza az EU és az Egyesült Királyság között. Az erről szóló ötpárti állásfoglalást várhatóan a jövő héten fogadja el Strasbourgban a képviselőtestület plenáris ülése. Az EP ebben a kapcsolatok minden területére kiterjedő megállapodást sürget, amely nem hasonlít egyetlen, harmadik országgal megkötött együttműködési szerződésre sem. “Az Egyesült Királyság számunkra nem Marokkó vagy Mexikó” — magyarázta az indítványt Guy Verhofstadt, a Brexit-tárgyalások parlamenti koordinátora.

Halmai Katalin (Brüsszel)

Lájkoljon minket a Facebook-on is!