Előző
Következő
új cikk

Kultúra

Kreativitást nélkülöző emlékezés

Népszava|2018. márc 13. 05:45
[A+ A-]

Nehezen elképzelhető, hogy a 2014-es Rudolf Péter rendezte sorozatot 53 év múlva is vetítik

Március idusa idén sem hoz újat a közszolgálati televíziós repertoárban, ezúttal is a jól ismert programokat láthatjuk majd.

- Magyarországon hajlamosak vagyunk egy kaptafára megoldani az ilyen ünnepeket, nincs igazán kreatív hagyománya annak, hogy miként kellene emlékeznünk – vélekedik Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője a március 15-i közszolgálati televíziós műsorokkal kapcsolatban. Ahogy azt az elmúlt években már megszokhattuk, a számos csatornán sugárzó közmédia idén sem erőlteti meg magát nemzeti ünnepünkön. Bár ez nem egyedi eset, hisz augusztus 20-a, október 6-a, vagy épp október 23-a sem telik el a szokásos felhozatal unos-untig tartó ismétlése nélkül. Az idei körkép mintára azonos a tavalyival, és az az előttivel. Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényének kétrészes filmfeldolgozását, a Bánk Bán színházi előadásának felvételét, a 80 huszár című alkotást, az Égbe temetett tábornok – Bem József, és a Föltámadott a tenger című filmeket tűzi műsorára az M5, a Duna és a Duna World. A több csatorna létét megfelelően kihasználva, ha valaki lemaradt volna bármelyik alkotásról, a következő napok során még visszanézheti azt.

A hétvége műsorstruktúrájába azonban sikerült beilleszteni a szinte kéthavi rendszerességgel ismételt Anyám és más futóbolondok a családból című filmet is, amely a magyar történelem viszontagságos évein keresztül mutatja be egy család életét. Fekete Ibolya – egyébként érdekesen megkomponált – alkotása a közmédia döntéshozóinak szemében bizonyára nemzeti identitásunk alapjává válhat, innen eredhet a sok ismétlés.

Várkonyi Zoltán 1965-ös filmje még mindig műsoron

Várkonyi Zoltán 1965-ös filmje még mindig műsoron

Polyák Gábor szerint az előző évek tapasztalati alapján tudni lehet, mekkora a televíziós nézettség, s ez alapján döntik el, hogy mennyi energiát érdemes belefektetni a műsorszerkesztésbe. Ugyanakkor szerinte azt is érdemes figyelembe venni, hogy a Magyar Televízió nem igazán gyárt saját műsorokat. Így tehát maradnak a régi, jól bevált tartalmak. - Hatalmas költségvetésének egészen elenyésző hányadát használja arra, hogy a történelem feldolgozását elősegítse – emeli ki a szakértő, aki szerint kérdés az is, van-e olyan műsor, amely igazán érdekessé tudná tenni a történteket. - Nem beszélve arról, hogy a választások miatt az egész napot politikai események fogják meghatározni. Az egész média-nap bele fog illeszkedni egy nagyon komoly politikai turbulenciába – hangsúlyozza.

- Ha őket kérdezi, azt mondják, hogy a közönség minden tagja érdekes, ugyanakkor a műsorstruktúra nem kifejezetten vonzó a fiatalabb korosztály számára – vélekedik az elemző a közmédia műsorválasztékának lehetséges korosztályos fogadtatásáról. A szakértő emellett arról is beszélt, hogy nem csak március 15-én tesznek gyenge kísérletet arra, hogy elérjék a fiatalokat. Úgy véli, bár hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a fiatalok nem néznek tévét, ez nincs így teljesen. - Nyilvánvalóan kevesebbet néznek, de az elmúlt évek felmérései alapján növekvő időtartamot töltenek televízió nézéssel. Tehát nem került ki időtöltési lehetőségeik közül – emelte ki.

Az is számos kérdést vet fel, miért nincsenek saját filmjeink március 15-e apropóján. Bár három évvel ezelőtt láttunk egy erre tett kísérletet: a milliókból készült, komoly színészi gárdát felvonultató hat részes Kossuthkifli azonban megbukott. Ennek következtében eltűnt a süllyesztőben, a ráfordított összegekkel együtt. Az elmúlt időszak filmes sikerei azonban talán újabb löketet adhatnának a rendezőknek, hogy hasonló vállalkozásba kezdjenek. Feltéve, hogy szükség van ilyen jellegű filmekre, műsorokra. Ugyanis Polyák Gábor úgy látja, nem egyértelmű, hogy az emberek – elsősorban a fiatalok – az ünnephez kapcsolódó műsorok iránt érdeklődnek. - Azt gondolom, csekély mértékben próbálnak történelmi műsorokat nézni. A kereskedelmi televíziók műsorválasztéka erre is van irányítva. Még egy jól működő közszolgálati média számára is nehéz küldetés lenne, hogy érdekessé tegye műsorait – mutat rá a szakértő. Ugyanakkor hozzáteszi, ez nem csak a közmédia feladata lenne: az oktatási rendszertől kezdve a nyilvános eseményekig kreatívabb megközelítést igényelne az emlékezés.

Százas nagyságrend
Rendhagyó pályázatot indított tavaly novemberben a közmédia AranyCORE címmel, amelyre egy tetszőleges Arany János-mű bármely zenei stílusú feldolgozásával nevezhettek 14 év feletti - elsősorban - diákok. A lehetőségre a köztelevízió műsorában hívták fel a figyelmet. A március 2-i határidőig, azaz a több mint három hónap alatt alig több mint száz pályázat érkezett. - Annak ellenére, hogy elsősorban egy amatőr zeneversenynek indult az AranyCORE, jelentkeztek ifjú tehetségek és „rutinos rókák” is, akik több évtizede zenélnek, amire a szerkesztők nem számítottak, viszont úgy vélte, hogy erre reagálni kell, ezért úgy döntöttek, díjazzák őket is - mondta el az M1 Ma reggel című műsorában Merkl László szerkesztő, a verseny koordinátora. A háromtagú zsűri - Ákos, Margaret Island és Wolfie a Punnany Massifból - március 18-ig választja ki a nyertes dalt.

Csepregi Evelyn

Lájkoljon minket a Facebook-on is!