Előző
Következő
új cikk

Külföld

Varsó engedett Brüsszelnek

Népszava|2018. márc 21. 05:32
[A+ A-]

Fotó: AFP/Artur Widak/NurPhoto

Az utolsó pillanatban ugyan, de a Morawiecki-kormány eleget tett az Európai Bizottság felszólításának, így egyelőre biztos nem indul el a 7-es cikkely szerinti eljárás Lengyelország ellen.

A lengyel kormány az utolsó pillanatban válaszolt az Európai Bizottságnak az igazságszolgáltatás függetlenségének a helyreállítását sürgető ajánlásaira, és az úgynevezett 7. cikkelyes eljárás megindítására felszólító, indoklással ellátott javaslatára. Az uniós végrehajtó testület decemberben három hónapos határidőt adott a varsói döntéshozóknak arra, hogy orvosolják a kifogásait. A teljesítés ideje kedd éjfélkor lejárt. A Mateusz Morawiecki vezette kabinet a kora délutáni órákban küldte el a megjegyzéseit Brüsszelbe.

Frans Timmermans, alapvető jogokért felelős bizottsági alelnök még a hivatalos válaszlevél kézhezvétele előtt tájékoztatta a tagállamok Európa-ügyi minisztereit a Varsó és Brüsszel közötti párbeszéd állásáról. Közölte, hogy a Morawiecki-kormány magyarázatait és észrevételeit alaposan elemezni fogják, az eredményről pedig beszámol a miniszteri tanács következő, áprilisi ülésén.

Mint megírtuk, az EU végrehajtó testülete tavaly decemberben a szankciókkal fenyegető 7. cikkelyes eljárás megindítását kérte a kormányok képviselőiből álló Miniszteri Tanácstól, mert úgy ítélte meg, hogy Lengyelországban fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének egyértelmű kockázata. Ezzel egyidőben újabb ajánlást fogalmazott meg a jogállamiság helyreállítására. Ebben a brüsszeli testület felszólítja a lengyel döntéshozókat, hogy módosítsák a Legfelső Bíróságról és a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló törvényeket, módosítsák vagy vonják vissza a rendes bíróságokról szóló jogszabályt, és állítsák vissza az alkotmánybíróság függetlenségét és törvényes működését.

Ha az ajánlásra kedden beérkezett válaszok alapján az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy Varsó továbbra sem hajlandó módosítani az igazságszolgáltatás függetlenségét sértő politikáján, akkor az eljárás következő lépéseként megkezdődik a hivatalos párbeszéd a lengyel és a többi uniós kormány között. Ennek végén következhet a szavazás arról, hogy Lengyelországban valóban kockázatok fenyegetik-e a demokratikus értékeket. Ennek megállapításához még nem szükséges a huszonnyolcak teljes egyetértése.

Lengyelország néhány hete egy úgynevezett Fehér Könyvet továbbított az Európai Bizottságnak és az uniós kormányoknak, amelyben magyarázatot próbál adni az igazságügyi reformját érő bírálatokra. Az összeállításban többek között azt igyekszik bemutatni, hogy az általa végrehajtott változtatásokra szinte minden tagországban találni példát. Úgy tudjuk, hogy lengyel kormányzati tisztviselők a múlt pénteken egy brüsszeli szakértői tanácskozáson kísérletet tettek rá, hogy erről meggyőzzék a partnereiket — a jelek szerint nem sok sikerrel.

Frans Timmermans a keddi tanácsülés után közölte, hogy több miniszter visszautasította az országával való összehasonlítást. A Bizottság mellett, a kormányközi testület tagjai is azon a véleményen vannak, hogy a Fehér Könyv nem válasz a bizottsági aggodalmakra — mondta. Szerinte a tárcavezetők elutasították azt a varsói szándékot is, hogy az eljárásnak ebben a szakaszában a lengyel kormány a tagállami partnereivel rendezhesse a vitáját, kihagyva belőle az Európai Bizottságot. “Ha Lengyelország úgy véli, hogy az igazságszolgáltatási reform egyenlő a bíróságok politikai ellenőrzés alá vonásával, akkor súlyos problémával állunk szemben” — adott ízelítőt Timmermans abból, mire számíthat Varsó, ha makacsul köti az ebet a karóhoz.

Halmai Katalin (Brüsszel)

Lájkoljon minket a Facebook-on is!