Előző
Következő
új cikk

Belföld

Titkosszolgálati háttérrel próbálták lejáratni a Migration Aidet?

nepszava.hu|2018. márc 21. 12:45
[A+ A-]

Fotó: Tóth Gergő

Titkosszolgálati háttérrel próbálták lejáratni és illegális cselekményekre buzdítani a Migration Aid-et - legalábbis Siewert András, a civilszervezet vezetője szerint. Siewert a magyar kormányt sejti a háttérben. Konkrét bizonyíték egyelőre nem támasztja alá a sejtést, csak egy némiképp zavaros próbálkozásból vont le következtetés Siewert. Hogy azok helytállóak-e azt nem tudni, ám a sztoriban számos amatőr hiba bukkant elő, ami arra enged következtetni, hogy nem szolgálatok állnak a háttérben. Íme a történet:

A kormányközeli Magyar Időkben a napokban jelent meg Bayer Zsolt fideszes publicista tollából egy nagy leleplezésként aposztrofált Soros-hálózatról szóló cikk.  - Tűkön ültünk az eddigi két napban, ugyanis megvártuk, hogy átmenjen az egész kormánysajtón a cikk, valamint bekerüljön a fideszesek kampányába is - mondta a civilszervezet vezetője.

- 2017 decemberében kaptam a privát e-mail címemre egy levelet egy Grigorij Alexandrov nevű férfitól, amelyben szakértőnek kért fel egy angol Smart Innotech nevű cég menekültek beazonosításához szükséges eljárásaihoz - magyarázta Siewert. Rövid internetes keresés után kiderült: ilyen nevű cég nem volt Angliában. - Gyanúsnak tűnt a dolog, nem is válaszoltam az e-mailre. Két napra rá, azonban érkezett egy újabb, tovább győzködött, majd bécsi találkozóra hívott teljes költségtérítéssel - fogalmazott a Migration Aid vezetője, hozzátéve: idén január 9-én létre is jött a találkozó, a bécsi Intercontinental szállodában. Ekkor Siewert már úgy vélte, hogy beszervezési kísérlet is állhat a háttérben, külföldi titkosszolgálatok részéről. Mindezt például arra alapozta, hogy három e-mailben három különböző módon írta alá a levelet az állítólagos Alexandrov.

- A mi háromórás hangfelvételünk nem olyan vágott és rossz minőségű, mint Bayer Zsolté – utalt Siewert arra, hogy a fideszes újságíró hangfelvételekkel is előállt a cikkben. Kétszer találkozott egyébként Alexandrovval és egy női munkatárásával Bécsben, mindkét találkozóra válaszokkal is készült, hogy mondjon is valamit, és ne is. Siewert szerint az izraeli akcentussal beszélő férfi először további magyar menekültekkel foglalkozó kérdésekkel állt elő, majd politikai síkra terelte a témát. Már az illegális ellenállás módjairól esett szó, - Alexandrov szerint, ami ma illegális, az holnap, már lehet legális - azután pedig a menedékkérők adatbázisba gyűjtéséről.

- Több 10 millió forintba kerülhetett az egész akció – mondta Siewert, újra hangsúlyozva, hogy külföldi titkosszolgálatok is érintettek lehetnek.

Alexandrovék arról is beszéltek, szeretnének bejutni a tranzitzónába, és ebben tud-e segíteni a Migration Aid. De nemcsak a Siewerték szervezete érdekelte őket: a Magyar Helsinki Bizottságot is be szerették volna vonni az ügybe. Siewert állítása szerint az első találkozó után feljelentést tett a magyar hatóságoknál, ezután pedig már csak az érdekelte őket ki lehet a külföldi férfi megbízója. Február végén Alexandrov nem jelentkezett és eltűnt a Smart Innotech kezdetleges weboldala is. A következő említésre méltó dátum pedig Siewert szerint március 19-e, amikor megjelent a Bayer Zsolt-féle cikk.

-  Ki fizette az akciót? Ki bólintott rá erre a Fideszen belül? – sorolta a kérdéseit a Migration Aid vezetője.

Vizsgálatot indít a NAIH
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálatot indít a tranzitzónákban történt adatgyűjtések ügyében - közölte a hatóság elnöke szerdán.
A tranzitzóna Magyarország területén van, így az ottani adatkezelésekre is vonatkozik az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény - ismertette a hatóság elnöke, hozzátéve: a NAIH nyilvántartásában nem szerepel ez az adatgyűjtés. Ezért a hatóság felkeresi az érintett szervezetet: igaz-e, hogy a menekültekről adatbázist vezetnek. Minden részletkérdést tisztázni kell - szögezte le Péterfalvi Attila sorolva: kiket érint az adatgyűjtés, erről milyen adatbázist vezetnek; mi az adatkezelés jogalapja, célja; s továbbítják-e az adatokat valahova.    
Mindezeknek szerepelnie kellene a NAIH adatvédelmi nyilvántartásában, de abban nem találták nyomát - jegyezte meg a hatóság elnöke, hozzátéve: ezt az ügyet ki kell vizsgálni.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!