Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

Padlást söpört a kormány

Népszava|2018. márc 21. 15:35
[A+ A-]

A magyar gazdaság 4 százalék körüli lendülete európai viszonylatban jó, hiszen az eurózónában 2,2, Németországban 2,3 százalékos növekedést jeleznek előre, ám a környező országokhoz képest már korántsem kiemelkedő ez a GDP bővülés – mondta Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. tudományos tanácsadója a cég szerdai sajtótájékoztatóján. A növekedést az alapvetően kedvező világgazdasági környezet mellett az uniós források gyorsított felhasználása, illetve megelőlegezése táplálja, de szerepet játszik benne a laza költségvetési és jövedelempolitika, valamint a gazdaságélénkítő monetáris politika. A növekedés fő húzóereje idén is a fogyasztás marad - tette hozzá. A gazdaságkutatók 2018-ra 3,9 százalékos GDP növekedéssel, 3,5 százalékos munkanélküliséggel, 9 százalékos beruházás növekedéssel számolnak.

A lendület idén már megtörhet, bár a kormány még erre az évre is 4,3 százalékos gazdasági növekedést vár, a legtöbb gazdaság elemző és kutató ennél kisebb bővülés mellett teszi le a voksát. Jövőre pedig még tovább mérséklődhet ez a dinamika.

A munkaerő szűkössége miatt azonban a foglalkoztatás eléri felső határát, amin csak a közfoglalkoztatottak jelentős hányadának a munkaerőpiacra terelése, illetve a külföldön dolgozók hazatelepülése segítene. Erre rövidtávon nem sok esély mutatkozik.

Ha az összes közfoglalkoztatottat a munkanélküliekhez számolnák, akkor 8 százalék körüli lenne az állástalanok aránya – említette a Népszava kérdésére Herzog László, közgazdász, a Pénzügykutató Zrt. munkatársa. Árnyalja a képet, hogy a nagyjából 160-170 ezer közfoglalkoztatott egy része értékalkotó tevékenységet végez. Nélkülük a munkanélküli ráta valós aránya a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 4 százaléka és az összes közfoglalkoztatottal számoló 8 százalék között van. Az persze egy jogos kérdés, hogy a nem látszattevékenységet végző embereket miért közfoglalkoztatottként alkalmazzák. Erre semmilyen reális magyarázat nincs, ha csak az nem, hogy így még a minimálbért, illetve a garantált bérminimumot sem kell kifizetni – tette hozzá Herzog László.

A kormány gazdaság élénkítő politikáját egyebek mellett az teszi lehetővé, hogy a költségvetési hiány idén is alatta marad a tervezettnek. A múlt évben ezt a mozgásteret arra használta fel a kabinet, hogy jelentős mértékű pénzszórásba kezdett. Kisöpörte a padlást – fogalmazott Várhegyi Éva, Ez azért is kockázatos, mert mint minden konjunktúra időszaknak, a jelenleginek is egyszer vége szakadhat – egyes elemzések szerint erre akár 3 éven belül sor kerülhet –, és akkor nem lesz megfelelő tartalék a költségvetésben. Ez a „padlássöprés” ráadásul teljesen átláthatatlanul történt 2017. végén is.

Ez az átláthatatlanság jellemző a költségvetés egészére is. A tavaly májusban az Országgyűlésben elfogadott 2018-as költségvetésnek semmi köze a ahhoz, ami eddig abból megvalósult – figyelmeztetett Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató tudományos főmunkatársa.

A Maqyar Nemzeti Bank (MNB) gazdaságélénkítő, lazító politikáját most már az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed-hez és az Európai Központ Bankhoz hasonlóan a szigorítás felé kellene irányítani, és a forint indokolatlan gyengítésével is fel kellene hagynia. Miközben a devizaadósság euróárfolyama 304 forint körül van, a bankközi deviza piacon viszont 310 forintos árfolyam környékén tartja az MNB az árfolyamot. A hivatalosan csak ritkán említett indok, hogy ha a 304 forint alá erősödne a forint, akkor a jegybank veszteséget könyvelhetne el, míg a magasabb árfolyam nyereséget hoz. Csakhogy a jegybanktörvény szerint az MNB nem kereskedelmi bank, semmilyen eredménycélja nincs, a feladata az inflációs cél elérése, illetve az, hogy a maga eszközeivel támogassa a kormány gazdaságpolitikáját addig, amíg az nem gátolja az inflációval kapcsolatos feladatokat – hangsúlyozta Várhegyi Éva.

Bihari Tamás

Lájkoljon minket a Facebook-on is!