Előző
Következő
új cikk

Vélemény

Csalás, már megint

Népszava|2018. márc 22. 06:15
[A+ A-]

Egyre hosszabb azoknak a választókörzeteknek a listája, ahol kiderült, hogy a Fidesznek köze van a kamupártokhoz. Néhány helyen rendőrségi nyomozás is indult - úgy tűnik, van még állami szerv, ahol adnak a formaságokra. Azt majd meglátjuk, hogy a lényeget illetően is teljesíti-e törvényes feladatát, mindenesetre az első lépést megtette. Nem véletlen, hogy nyugati diplomatákkal beszélgetve gyakran felmerül Pintér Sándor neve, mint akitől eddig általában professzionális hozzáállást tapasztaltak.

Szükség is van a szakmaiságra, mert komoly aggodalmak merültek fel a választás tisztaságát illetően. Hatvantól Zuglóig, Csepeltől Paksig, Pestszentlőrinctől Orosházáig egyeznek aláírások a kamupártok és a Fidesz országgyűlési képviselőjelöltjeinek ajánlólistáján. Ennyi egyforma csalási kísérlet nem lehet a véletlen műve. A kormánypárt helyi szervezetei nyilvánvalóan tudatosan, központi utasításra igyekeznek a Fidesz javára torzítani az eredményt, megakadályozni a választói akarat szabad érvényesülését. Ez olyan körülmény, amelyet nem hagyhatnak szó nélkül a hazai és külföldi választási megfigyelők - tágabb értelemben pedig a demokrácia magyarországi állapotával foglalkozó jogászok és elemzők. Ezt választási csalásnak hívják ugyanis.

Négy évvel ezelőtt a Fidesz nem egészen 45 százalékos szavazataránnyal úgy szerzett kétharmados parlamenti többséget, hogy kamupártok nagyjából féltucatnyi körzetben több voksot vittek el, mint amennyivel ott a kormánypárti jelölt nyert. A Fidesz alkotmányozó többsége akkor egyetlen parlamenti helyen múlt, Orbánék mégis úgy állították be, mintha az ország kétharmada állna mögöttük. Ráadásul a kamupártokat és a gátlástalan ajánláshamisítást éppen a Fidesz - és csak a Fidesz - által elfogadott új szabályok tették lehetővé. Tehát már akkor is igaz volt, hogy a Fidesz tudatos, tervezőasztalon előkészített és precízen kivitelezett csalással csavarta ki a hatalmat a nép kezéből.

Vlagyimir Putyin esetében már előző, most pedig múlt vasárnapi győzelme kapcsán is felmerült, hogy az urnákba sok törvénytelen szavazat is került. A választóbizottságokban szemérmetlenül csaltak, volt, ahol ez olyan jól sikerült, hogy több szavazócédulát sikerült összeszámolni, mint ahányan az adott körzetben egyáltalán élnek. Van, aki erre azt mondja, hogy na bumm, nem számít, úgyis nyert volna. Csakhogy ki dönti el, milyen szavazatarányig elhanyagolható és mikortól döntő a csalás? Mint láttuk, idehaza négy éve elég fontos volt: több mandátum múlt rajta, mint a szintén a Fidesz kedvéért becsatornázott erdélyi és vajdasági szavazatokon vagy az ugyancsak a Fidesz javára átrajzolt választási térképen.

Szakértők szerint az ellenzéknek eleve öt-hat százalékos különbséggel kellene nyernie ahhoz, hogy kiegyenlítse a rendszerbe beépített egyensúlytalanságot. És akkor még nem említettük a csalást, amely, mint láttuk, jóval több puszta feltételezésnél. A Fidesz számára persze tragédia lenne a választási vereség. Az országnak viszont az lenne tragédia, ha a győztes csalással nyerne. Már megint.

Horváth Gábor