Előző
Következő
új cikk

Zöldzóna

Katalán fókalányok Szegeden

nepszava.hu|2018. márc 23. 09:39
[A+ A-]

Forrás: Szegedi Vadaspark/Endrédi Lajos

Két nőstény borjúfóka (Phoca vitulina) érkezett a Szegedi Vadasparkba a Barcelonai Állatkertből - közölte Veprik Róbert igazgató az MTI-vel.

A hosszú utazást követően a két állat örömmel hagyta ott szállítóketrecét, és merült el a vadasparki fókamedence vízében. Ahhoz, hogy az utazás, majd az átállásuk minél zökkenőmentesebb legyen, a gondozójuk is velük tartott, sőt, pár napot Szegeden töltve adta át a legfontosabb tudnivalókat. 

Cleo és Hercula a katalán állatkert kedvencei voltak, bár még ismerkednek az új otthonukkal, viszonylag nyugodtnak tűnnek, amit az is jelez, hogy elfogadják a heringet a szegedi gondozók kezéből is. A trénerek arra törekszenek, hogy a fókák hamar megtanulják a Szegeden már bevált gyakorlatokat, amelyek amellett, hogy jó játékot jelentenek, alkalmasak arra is, hogy a szakemberek folyamatosan vizsgálják az állatok testi kondícióját, felismerve esetleges betegségeiket anélkül, hogy a számukra veszélyes altatáshoz kellene folyamodni. A tengeri emlősök nagyon intelligensek, szükségük van a folyamatos foglalkoztásra.

A két új fóka Helga, a hároméves szegedi fókalány mellé érkezett, aki szülei egy gyógyíthatatlan betegségben elpusztultak tavaly elpusztultak. Édesapja, Haggar szívférgességben szenvedett, amely főként kutyákat érintő betegség. A Dirofilaria immitis fonalféreg okozta kór körülbelül tíz éve jelenhetett meg Magyarországon, feltehetően a globális klímaváltozással járó felmelegedés következtében. A szúnyoggal terjedő parazitafertőzés halálos a gazdaállatra - ahogy bebizonyosodott - a borjúfókákra is. A fonalférgek ellen megelőző kezeléssel lehet a legbiztosabban védekezni, melyet már a borjúfókák is kapnak.

Az Atlanti- és a Csendes-óceán partközeli, kevésbé sós vizeiben őshonos borjúfókák a leggyakoribb fókafajnak számítanak. Régebben húsukért és zsírjukért vadászták, és ma is sok példány sérül meg vagy pusztul el, amikor beleakad a halászhálókba. A kifejlett példányok tömege elérheti a 170 kilogrammot, testhosszuk pedig megközelítheti a két métert. A faj egyedei a természetben halakkal, rákokkal és puhatestűekkel táplálkoznak, az állatkertekben pedig heringet és tintahalat kapnak. A fókák a szárazföldön nehézkesen mozognak, a vízben viszont annál fürgébbek. Idejük nagy részét a táplálék keresésével töltik, egy nap négy-nyolc kiló halat is elfogyasztanak.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!