Előző
Következő
új cikk

Külföld

Mosolydiplomácia Ankarában

Népszava|2018. ápr 5. 05:32
[A+ A-]

Putyint és Erdogant a közös érdek összetartja annak ellenére, hogy más-más oldalon állnak Fotó: Michael Klimentyev/Sputnik

Zárt ajtók mögött egyeztettek az asztanai folyamat felelősei a szíriai helyzetről a török fővárosban. A kiadott közös nyilatkozat azt sugallja, nincs egyetértés a felek között.

Semmitmondó, ugyanakkor sokat sejtető közös nyilatkozatot adott ki az Ankarában tárgyaló török, orosz és iráni államfő a szíriai helyzetről és a rendezési tervekről. A Recep Tayyip Erdogan, Vlagyimir Putyin és Hasszán Roháni által jegyzett deklaráció ugyanis azt emeli ki, hogy az államfők „elutasítanak minden olyan igyekezetet, amely a terrorizmus elleni harc örve alatt új realitásokat próbál létrehozni Szíriában”. Ez az állítás lehet akár utalás a szíriai török katonai beavatkozásra is, de ugyanakkor lehet a kurd autonómia törekvések elutasítása is. Mint ahogy az is kétértelmű, hogy az aláírók egységesen elutasítják a szeparatizmust, valamint azt is, hogy a terrorizmus veszélyére hivatkozva odázzák el a szíriai változásokat.

A nyilatkozat további része azonban már azt jelzi, hogy a török elnök mégiscsak megszerezte Putyin és Roháni „áldását” a török hadsereg szíriai hadműveletének folytatásához, hogy Moszkva és Teherán nem hajlandó veszélyeztetni a Törökországgal létrehozott hármas tengelyt a szíriai kurdok kedvéért. „A tárgyalófelek szembeszállnak minden olyan szeparatista programmal, amely veszélyezteti Szíriai területi integritását és szuverenitását, valamint a szomszédos államok nemzetbiztonságát”, olvasható az Anadolu török nemzeti hírügynökség által ismertetett ankarai deklarációban.

Hogy ez Erdogan álláspontjának győzelmét jelenti-e, az rövidesen kiderül, de az eddigi szíriai események alapján, valamint annak nyomán, hogy az 1 óra 40 percen át tartó tárgyalás szigorúan zárt ajtók mögött zajlott, arra lehet következtetni, hogy a felek „felosztották” maguk közt a szíriai befolyási övezeteket. Putyin és Roháni a kurd kérdésben szabad kezet adott Erdogannak, viszont ezért cserében a török elnöknek is le kell nyelnie, hogy az Aszad-rezsim orosz, iráni katonai segítséggel felszámolja a lázadók utolsó fellegvárát és visszaveszi Idlib tartomány utolsó, még a felkelők kezén lévő területeket is.

Hivatalosan a három elnök Szíria kapcsán legutóbb tavaly november 22-én egyeztetett az oroszországi Szocsiban az úgynevezett asztanai békefolyamat keretében. Az orosz-török-iráni felügyelettel zajló rendezési kísérlet keretében hozták létre a szíriai feszültségmentesítési zónákat, amelyeken e három szereplő biztosítja a tűzszünetet. A keretegyüttműködés ellenére azonban Törökország továbbra is Aszad elnök távozását követeli, enélkül elképzelhetetlennek tart bármiféle politikai rendezést, míg Oroszország és Irán maradtak a szír elnök legfőbb támogatói.

A tegnapi ankarai találkozó legfőbb tétje az volt, mit lép a három katonai nagyhatalom Szíriában az amerikai kivonulás után. Donald Trump elnök e héten is megerősítette kivonulási szándékát, és ez vélhetően „szabad kezet ad” a hármaknak befolyási övezetek újraosztásához.

Gál Mária

Lájkoljon minket a Facebook-on is!