Előző
Következő
új cikk

Külföld

Macron keresztülviszi a reformokat

Népszava|2018. ápr 6. 05:31
[A+ A-]

Megőriznék előjogaikat, emiatt tüntetnek is, de sokan ellenük fordultak Fotó: AFP - Nicolas de Poulpiquet

Emmanuel Macront egy hónap híján egy éve választották meg Franciaország első emberének, ám most került elnökségének talán legnehezebb szakaszába.

A szakszervezetek egyre hevesebben tiltakoznak az elnök reformjai ellen. Sztrájkolnak a szemetesek, az áramszolgáltató munkatársai, néhány napja pedig a vasutasok is. Veszélybe kerülhet-e kormányzása? Mennyire tépázza meg népszerűségét egy esetleges munkabeszüntetési hullám?

Franciaország abban a kettős helyzetben van, hogy a társadalom nagyobbik fele (51 százalék) támogatja ugyan a reformokat, ám ha az emberek a saját bőrükön tapasztalják a munkabeszüntetések kellemetlen következményeit, haragjukat az elnökre vetíthetik ki. A sztrájkhullám komoly erőpróba Macron számára, hiszen a szakszervezetek már ellene fordultak a tavaly szeptemberben elfogadott munkaügyi reform miatt, ám a közszféra tervezett átalakítása miatt további elbocsátások várhatóak.

Az érdekvédelmi szervezetek azt remélik, hogy még meg tudják akadályozni a reformok életbe lépését. Ősszel a vártnál kevesebben csatlakoztak a tiltakozásokhoz, most azonban reményeik szerint egységesebben tudnak majd fellépni. Elsősorban az igen veszteséges államvasutak, az SNCF átalakítását próbálják megakadályozni. A vasutasok fontos előjogokkal rendelkeznek, ezek egy részét most komoly veszély fenyegeti. Egyebek mellett azt, hogy tíz évvel hamarabb mehetnek nyugdíjba.

Kedden az Air France légitársaság alkalmazottai is sztrájkoltak, magasabb bért követeltek. A járatok körülbelül egynegyede esett ki. Múlt héten a legnagyobb francia szupermarket hálózat, a Carrefour alkalmazottai jelentettek be munkabeszüntetést. A CGT szakszervezet pedig a következő hetekben további megmozdulásokat szervez az áram- és gázpiac tervezett liberalizálása miatt.

A franciák hozzászokhattak a sztrájkokhoz. Az IW német gazdasági intézet felmérése szerint míg Németországban 1000 munkavállaló egy évben átlagban hét napot sztrájkol, a franciák esetében ez a szám ennek a 18-szorosa, 123. Mint az IW némi éllel megállapította, a franciák ezért a munkabeszüntetések királyai. Macron pártjának egyik képviselője, Gabriel Attal azt közölte, ideje lenne annak, hogy a szakszervezetek szakítsanak a „sztrájkkultúrával”.

Ritka, hogy a szakszervezetek ennyire koordinálják a fellépést. Egyesek úgy vélik, megismétlődhet az, ami a kilencvenes években történt: 1995-ben tömegtüntetések szervezésével érték el Alain Juppé kormányának megbuktatását. Valójában most nincs reális esély erre. Már csak azért sem, mert a vasutasoknak csak 33,9 százaléka sztrájkolt. Ennél jóval többre számítottak az érdekvédelmi szervezetek. A megkérdezett franciák 72 százaléka pedig úgy véli, hiába minden próbálkozás, a kormány mindenképpen keresztülviszi az akaratát. A polgárok többsége nem is igazán szolidáris az SNCF alkalmazottaival, sokan nem tartják igazságosnak a vasutasok kiváltságait. A CGT-t irányító Philippe Martinez azzal próbálta meggyőzni a kétkedőket, hogy a vasutasoknak minden második hétvégén dolgozniuk kell. Ez azonban kevés lesz Guy Groux politológus szerint. A Le Monde-ban kifejtette, ha 2017 szeptemberében sem sikerült tömegmozgalommal fellépni Macron egy olyan reformja ellen, ami minden munkavállalót érint, most elképzelhetetlen, hogy országos méretű sztrájkhullám alakuljon ki.

Rónay Tamás

Lájkoljon minket a Facebook-on is!