Előző
Következő
új cikk

Zöldzóna

Mutáns rákok veszik át a hatalmat a világon

Népszava|2018. ápr 7. 05:16
[A+ A-]

Saját magukat klónozzák azok az édesvízi márványrákok, amelyek 1995-ig nem is léteztek, és ma már úgy tűnik, megállíthatatlanok.

A hazánkban is találkozni a mutáns márványos mintájú, 12-15 centiméteres, tízlábú rákkal, amely barna, kék, zöld színű is lehet. A faj Floridából származik, minden környezethez meglehetősen hamar alkalmazkodik, gyakorlatilag mindent megeszik, gyorsan fejlődik és szaporodik, és már négy földrészen elterjedt. Azért is veszélyes lehet, mert a rákpestist terjesztheti. Az EU-ban és két amerikai államban már betiltották árusításukat, de a természetben tovább szaporodnak.

Világszerte elterjedésének története mintegy két évtizedre nyúlik vissza, amikor egy német akvarista egy kisebb „texasi rák” szállítmányt kapott Amerikából. Nem sokkal később az állatok megnőttek és egy egész tartályra való lett belőlük. Egy márványráknak több száz petéje lehet anélkül, hogy párosodnia kéne. Mivel az utódok elhelyezése problémás, így több akvarista a természetes vizekben engedhette szabadon azokat. Tudósok 2003-ban írták le a fajt, megerősítve, hogy képes szűznemzésre. Ez úgy lehetséges, hogy egy eredetileg floridai nőstény márványráknak, amely hím és nőstény szülőktől származott, volt egy harmadik kromoszómakészlete, amely lehetővé tette számára, hogy megtermékenyítés nélkül szaporodjon anélkül, hogy károsodott utódai születtek volna. „Ily módon egy állatból három hónap múlva akár 200-300 is lehet” – mondta Wolfgang Stein szakértő a kanadai CBC-nek.

Frank Lyko molekuláris biológus és Julian Gutekunst bioinformatikus kutatása a faj különösen gyors terjedésére keresett magyarázatot. A márványrákok élettere Madagaszkáron tíz év alatt ezerről 10 ezer négyzetkilométerre növekedett. A különösen gyors növekedés a rákok nagy alkalmazkodóképességének bizonyítéka. Németországban a faj nagyon magas és nagyon alacsony savtartalmú tavakban is, Madagaszkáron pedig fennsíkokon és mélyen fekvő régiókban is megél – mondta Lyko. Általában az ilyen sokszínű életterek esetében különböző, genetikailag a helyi körülményekhez alkalmazkodó alfajok alakulnak ki, a márványrák esetében azonban nem ez történik.

Annak, hogy ilyen jól alkalmazkodnak, a harmadik kromoszómakészlet lehet az oka, amely elég genetikai anyagot ad ehhez. Német tudósok rámutattak, különös módon haszon is származhat belőlük, szaporodásuk módja és alkalmazkodóképességük segíthet megérteni, hogy a rákos sejtek miként adaptálódnak és fejlesztenek ki ellenállóképességet a gyógyszerekkel szemben.

A tudósok a márványrák genomjának feltérképezését 2013-ban kezdték, ami azért volt nehéz, mert addig senki nem foglalkozott rákokkal. 11 példányt hasonlítottak össze a világ különböző részeiből, és bár színben eltértek, DNS készletük azonos volt.

Ma már megtalálhatók Magyarországon, Horvátországban, Csehországban, a svédeknél és Ukrajnában, valamint Japánban.

Varga Péter

Lájkoljon minket a Facebook-on is!