Előző
Következő
új cikk

Kultúra

Kiposztolt versünnep

Népszava|2018. ápr 13. 05:45
[A+ A-]

Civilek szervezés nélkül tették valódi jeles nappá április 11-ét megmutatva, milyen az igazi alulról jövő, spontán kezdeményezés.

Különleges napot élhettek át április 11-én a közösségi oldalukat gyakran nézők: kora reggeltől éjszakáig rengetegen posztolták ki kedvenc, vagy épp aznapi hangulatukat leginkább megjelenítő versüket. A mindenféle – a Facebookon amúgy jellemző láncreakcióra való felhívás – nélkül megjelenő versek mellé nem kerültek kommentárok, elvégre fél évezred művei önmagukért beszéltek. Voltak, akik nyilvánvalóan a vasárnapi választás eredményére reagáltak, és akadt olyan szervezet is, amely így nyilvánított véleményt, a Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) Kis Judit Ágnes: Szó című művét tette ki oldalára kiegészítve a "kolteszetnapja" szabad kategorizálással. A szövegek mellett sokan hangfelvételeket tettek közzé, például Latinovits Zoltán, Darvas Iván és Kulka János szavalását, vagy Baksa Sós János és Hobo versfeldolgozásait. És volt, aki Cseh Tamás-Bereményi Géza dallal nyitotta meg a műfaji határokat.

József Attila születésnapja
A magyar költészet napját 1964 óta ünnepeljük április 11-én, József Attila születésnapján. Idén is sok szervezett emlékezés zajlott. Ezek között emlékezetes marad, hogy a budapesti brit nagykövet ,Iain Lindsay József Attila: Óda című versének első két versszakát szavalta el a ferencvárosi József Attila Emlékhelyen, ahol Bachmann Gábor építész, tervezőművész vehette át Ferencváros József Attila-díját.

Ami a kiposztolt költőket és műveket illeti, e sorok írójának ismerősei között József Attila, Pilinszky János, Petri György és Kemény István művei jelentek meg a legtöbbször. Legnagyobb arányban XX. századi verseket tettek ki oldalukra a költészet napját ily módon ünneplők, de olvashatók voltak Rimay János, Csokonai Vitéz Mihály és Petőfi Sándor sorai is. A kortárs versek mellett néhányan slammerek produkcióival tették még kortársabbá a jelen kulturális életét. Ezzel is bizonyítva, hogy az értelmes felhasználók számára a Facebook sem feltétlenül az elidegenedett világ mételye.

Szerkesztetetlen válogatás
József Attila: Reménytelenül, Bolyongok, Dunánál, Kultúra, Proletárdal, Szabados dal, Tiszta szívvel; Pilinszky János: Négysoros, Sztavrogin elköszön, Az ágy közös. A párna nem; Petri György: Mondogatnivaló, Élektra, Kemény István: Búcsúlevél, Nyakkendő; Weöres Sándor: Boldogság; Ladányi Mihály: Utánad kószálok, Petőfi Sándor: Hozzá; Weöres Sándor: Boldogság, Pityu és Pöszi; Nagy László: Ki viszi át; Ady Endre: Nekünk Mohács kell; Csokonai Vitéz Mihály: Reményhez; Horgas Béla: Szorgos rajzolók; Fodor Ákos: Három negatív szó; Mezei András: Mindenkoron; Rimay János: Ez világ, mint egy kert és Shelley: Emlékezés című verse alkothatna 2018. április 11-i antológiát.

Versben elmondva

Az április 8-i választás után jónéhányan fordultak segítségért a költészethez véleményük kifejezésére. Azóta villámsebességgel terjed Kemény István 2011-ben az év versének választott és a Holmi című folyóiratban publikált Búcsúlevél című alkotása.

Kemény István: Búcsúlevél

Édes hazám, szerettelek,
úgy tettél te is, mint aki szeret:
a tankönyveid és a költőid is
azt mondták, hű fiad legyek.
Hű is voltam, fel is nőttem,
cinikus ember se lett belőlem,
csak depressziós, nehéz és elárult,
bezárt cukorgyár a ködben.
Őzek fáznak a szántáson
vagy egy kisváros, alig látom.
Ígértél nekem egy titkot, hazám, hogy
mi a fontos a világon.
Hogyha néha belekezdtél,
az se volt baj, hogy nem szerettél,
majd szeretsz mást vagy magadat, nem baj,
de egyszer csak öreg lettél.
Gonosz lettél, vak és régi,
egy elbutult idegen néni,
aki gyűlöletbe burkolózva még
ezer évig akar élni.
Nem kértél, hogy mosdassalak,
annyit se morogtál, hogy hagyjalak,
mint egy szőnyeg, feküdtél a semmin,
elárulni se hagytad magad.
Az én teám közben elforr,
nem vagyok az már, ki voltam egykor,
az életem nagy happy end nélkül is
véget érhet, mint egy verssor.
Azt játszod, hogy nem is hallasz,
túl nagy énfölöttem a hatalmad.
Hozzád öregszem és belehalok, ha
most téged el nem hagylak.
Amíg élek, úton leszek:
használni akarom a szívemet.
A fejemben szólal majd meg, ha csengetsz,
édes hazám, szerettelek.

Hompola Krisztina

Lájkoljon minket a Facebook-on is!