Előző
Következő
új cikk

Belföld

Tanárok, civilek kerültek feketelistára

Népszava|2018. ápr 13. 05:06
[A+ A-]

"Nem félünk, és bármivel is próbálkoznak, nem fogunk meghátrálni. Folytatjuk a munkánkat, és képviseljük azokat az értékeket, amelyeket a magyar kormány már rég elfelejtett" - válaszolt az Amnesty International arra, hogy tanárok, emberjogi civileket, oknyomozó újságírók, nem közszereplő adminisztratív dolgozók nevét tartalmazó listával jelentkezett az Orbán-közeli milliárdos, a Terror Házát igazgató Schmidt Mária kezébe került Figyelő. A kormányszócső főszerkesztője, a századvéges és Habony-üzlettárs Lánczi Tamás szerint a stílszerűen fekete háttérre nyomtatott listán szereplő személyek mindannyian "Soros zsoldosai", így a kormány ellenségei. A feketelista-ügy sajátossága, hogy a Figyelőnek egy családi cégen keresztül társtulajdonosa Schmidt Márai fia, az LMP elnökségi tag Ungár Péter is. A 444.hu megkérdezte volna Ungárt, hogy mi a véleménye a résztulajdonában lévő lap feketelistázásáról, azonban az ellenzéki politikus csak annyit mondott: "köszönöm a kérdésed, szia", majd lecsapta a telefont. A politikus később az Indexnek annyit tett hozzá, hogy nem ért egyet a lap cikkével, illetve nem származott haszna a Figyelőből, továbbá nem hajlandó kiszállni a hetilapot is tulajdonló családi cégéből.

A megtámadott civil szervezetek közül többen is válaszoltak a kormányhetilap uszítására. A Helsinki Bizottság közleménye visszataszítónak, hazugnak nevezte a feketelistázást, aminek célja a megfélemlítés. Válaszul az interneten "kúllista2018" néven nyilvános csoport alakult, ahová azok iratkozhatnak fel, akik közösséget vállalnak a civilekkel. A CEU közleményben tudatta: elítéli az egyetemi oktatók, újságírók és a civil szervezetek munkatársainak listázását. "A CEU oktatói és kutatói kiváló tudósok, akik tudományos munkásságuk és oktatói kvalitásaik alapján érdemelték ki kinevezésüket" - fogalmaztak.

Közben a Fidesz-propaganda bevett szokása szerint a többi kormányközeli orgánum is elkezdte közölni a listát, köztük az origo.hu is, amely így saját korábbi kollégáit, köztük a hírportált megalapító és 13 éven át azt vezető Weyer Balázst is feketelistára tette.

Emlékezetes, Orbán Viktor miniszterelnök közvetlenül a választások előtt nyilatkozta a közrádiónak, hogy a kormány név szerint ismeri és szemmel tartja azt a kétezer embert, akik szerinte "Soros" katonái. Akkor azt írtuk, Orbán csak blöffölt, mert ilyen tömeget a nemzetbiztonsági szervek nem tudnak szemmel tartani. A civilek ellen hergelő miniszterelnök segítségére siető Figyelőnek is csak arra futotta, hogy az internetről találomra összeszedje a "sorosistának" minősített szervezetek munkatársait, köztük egyszerű adminisztratív dolgozókat, könyvelőket is. Azonban a cikk "írója", Csanády András - ilyen név nem szerepel a Figyelő impresszumában az állandó munkatársak között - elég felületesen dolgozott, mivel több, időközben elhunyt személyt is listára tett. A sorban ott szerepel Demszky Gábor volt főpolgármester, a CEU tanári kara, köztük volt miniszterek, mint Balázs Péter, Bokros Lajos, vagy az első Orbán-kormány gazdasági minisztere, Chikán Attila.

A propagandalap ugyanígy feketelistára tette a "spekuláns emberei" név alatt a jogvédő, és a menekülteket, hajléktalanokat segítő, korrupcióellenes civil szervezetek dolgozóit. Mint arról korábban írtunk, a magyar civil szervezetekkel szemben külföldi ügynököket vetett be a hatalom. Egy izraeli hátterűnek vélt biztonsági cég nyomozói fedőtörténettel kerestek meg több civilt, majd az egyikükkel készült beszélgetések egy része a kormány napilapjában, a Magyar Időkben jelent meg. A lejárató akció minden bizonnyal a kormány "Stop, Soros!" törvényjavaslatának ágyazna meg, amit az elsők között fogadhatnak majd el az új Országgyűlés megalakulása után. A terv szerint a hatóságok által "migránssegítőknek" bélyegzett személyek kitilthatók a határövezetből.

Bosszúpereket indíthatnak a 24.hu ellen
"Nehéz nem leszámolásként értelmezni" - írta facebook bejegyzésében Baksa Roland, a 24.hu oknyomozó újságírója, hogy a kétharmad megszavazása után szinte azonnal több, kormányzati hátterű cikk kapcsán jogi eljárások indulhatnak vele szemben.
A szerző úgy tudja, hogy az MKB-Pénztár jogi lépésekre készül, mert a hírportál közzétette a cégbíróságon őrzött, ilyenformán nyilvános közgyűlési jegyzőkönyvük egyik részletét. Egy volt helyettes államtitkár pedig most, a választások után kezdett el jogi eszközökkel nyomást gyakorolni egy fél évvel korábbi cikkük miatt.

Batka Zoltán

Lájkoljon minket a Facebook-on is!