Előző
Következő
új cikk

Külföld

Egy őrült hobbivadász

Népszava|2018. ápr 17. 05:40
[A+ A-]

A régiségboltokban számos olyan porcelánra bukkant a gyűjtő, amelyeknél a Geiger–Müller-számláló sugárzást mutatott ki Forrás: Andrew Walker Twitter-oldala

Andrew Walker különös hobbit űz: sugárzó, de az egészségre nem veszélyes tárgyakat gyűjt. Szerinte a sugárzástól való félelmek nagy része irracionális.

A montanai Andrew Walker az interneten talált valakit, aki olyan tárgyakat gyűjtött, amelyek radioaktívan sugároznak. A hobbi megtetszett, vett egy mérőműszert, és először a természetben kezdte keresni a sugárzás nyomait. Egy alkalommal egy idahói mexikói étterem parkolójában jelzett a Geiger-számlálója, és bár nem tudta kideríteni, mire indult be a műszer, hamar rájött arra, amit egyébként tudósok is hangoztatnak, hogy a láthatatlan sugárzás mindenhol fellelhető – számolt be róla a BBC. Walker szerint valószínűleg radioaktív salakot kevertek az aszfaltba, az okozhatta a sugárzást. Ezután kezdett tudatosan kutatni, és bár csak hobbiként űzi, eredményeit közzéteszi a világhálón.

Az átlagosnál magasabb természetes radioaktivitás szerte a világon megtalálható, a malajziai tengerparti homok éppúgy sugározhat, mint Tanzániában egy bizonyos helyen a talaj, uránium lerakódás közelében. Bár különböző szinten, a legtöbb beton is sugároz, sőt a testünkben lassan bomló Kálium40 izotóp sugárzása is mérhető.

Walker sok elhagyott urániumbányát is felkeresett az államokban, és dokumentálta, ha érdekes anyagokkal találkozott. De régiségboltokat is meglátogatott, és eddig mindenhol talált valamit, ami sugárzott. Ezek közé tartoznak a vazelinüvegből készült tárgyak. (Az érdekessége az, hogy UV fényben szinte izzani kezd, mintha belső fénye lenne.) A vazelinüveg sárgászöld színét az urániumoxidtól kapta, amelyet még olvasztás előtt adnak hozzá. Az uránium ezekben lehet, hogy csak nyomokban fellelhető, átlagban 2 százalék. Ilyen üvegből készült tárgyak, mozaikdarabok az ókortól a múlt század húszas évekig készültek, azután a hidegháború alatt az uránium nemigen volt hozzáférhető. Manapság kis tárgyakat, üveggolyókat, gyöngyöket készítenek belőle. De Walker talált narancssárga tálakat, edényeket, amelyeknek a festéke tartalmazott akár erősebben is sugárzó urániumot.

Az USA kormánya tájékoztatást adott ki azokról a régiségfélékről, amelyekből nem tanácsos enni, inni. Dísztárgyként azonban nem jár semmiféle egészségügyi kockázattal, ha nincsenek megsérülve. Ugyancsak tartalmazhatnak radioaktív anyagokat az órák világító számlapjai, mutatói. Ezek - amíg nem rongálódnak meg - nem jelentenek veszélyt. Modern épületekben, pályaudvarokon is találni olyan színezett üveget, festett csempét, amelyek esetében valamivel magasabb értéket mutatott a Geiger-számláló a normálisnál.

Nick Evans a Nottingham Trent Egyetem radiokémikusa szerint az, hogy ilyen sok helyen találkozhatunk sugárzással annak köszönhető, hogy a 19. század végén történt felfedezése utáni évtizedekben az ipar jó marketing eszköznek kezdte tekinteni a radioaktivitást, hamar felfedezték a különleges tárgyakban a pénzszerzési lehetőséget. „Nagyon mások voltak, mint a többi dolog, misztikusak, és az emberek ki akarták próbálni, ha úgy tetszik” – mondja. Használták a radioaktivitást - minden alap nélkül – kúp formájában a férfierő fokozására, de voltak sugárzó fogkrémek is. Az az elképzelés, hogy a radioaktivitás gyógyerejű, ma is él, az ausztriai Bad Gastein fürdőhelyen egy elhagyott aranybányában kiizzadhatjuk betegségeinket, miközben radon gázt lélegzünk be. Sok tudósnak nem tetszik, hogy elmúlt az emberek ösztönös félelme a sugárzástól, ugyanakkor mások a túlzott félelmet tartják inkább károsnak. Sugárfertőzés következtében 1980 és 2013 között 190 ember halt meg összesen, miközben a milliók halálát okozó levegőszennyezés nem kelt rettegést. Walker szerint a félelmek nagy része irracionális, másrészt kutatásai, gyűjteménye bizonyítják, mennyire mindennapjaink része a radioaktivitás. „Gyakran kérdik, miért csinálom ezt. Azért mert érdekelnek, egyszerűen elbűvölők ezek a tárgyak” – mondja.

Varga Péter

Lájkoljon minket a Facebook-on is!