Előző
Következő
új cikk

Belföld

Egyetemi vésztervek hallgatóhiány miatt

Népszava|2018. ápr 19. 05:00
[A+ A-]

MTI fotó/ Mohai Balázs

Gazdaságilag is nehéz helyzetbe hozza az egyetemeket az, hogy egyre kevesebb diák kerül be a felsőoktatásba. Van olyan intézmény, ahol már válságprogram készül.

A magyar felsőoktatásba bekerülő hallgatók számának általános csökkenése és a felvételi követelmények várható szigorítása – az emelt szintű érettségi és középfokú nyelvvizsga általánossá tétele – miatt látta indokoltnak az Óbudai Egyetem vezetősége egy olyan intézkedési terv kidolgozását, amely biztosítja a fenntartható gazdálkodást – közölte lapunkkal az egyetem kommunikációs osztálya azokra a hírekre reagálva, melyek szerint megszorításokat terveznek. Leszögezték: jelenlegi pénzügyi helyzetük stabil, likviditási nehézségeik nincsenek, kötelezettségeiket határidőre tudják teljesíteni.

Ezzel együtt az egyetem aggodalmai nem alaptalanok: a kormány tervei szerint 2020-tól csak azok mehetnek majd egyetemre, akiknek legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk van. Az emelt szintű érettségit pedig már több szakon bevezették, vannak olyan képzések is, ahova csak akkor kerülhet be a felvételiző, ha két tárgyból is érettségizett emelt szinten. Az érintett szakok száma folyamatosan bővül. Az egyetemi hallgatók száma pedig évről évre csökken: míg 2011-ben 98 ezer diákot vettek fel, 2017-ben már csak 72 ezret. Ez drasztikus csökkenés (2011-2017 között 26 ezer hallgató tűnt el a felsőoktatásból), aminek nemcsak demográfiai okai vannak: az elmúlt évek szakmegszüntetései, férőhely-szűkítései éreztetik hatásukat.

A magyar fiatalok nyelvtudását és az iskolai nyelvoktatás helyzetét ismerve, a 2020-tól kötelezővé váló nyelvvizsga miatt érettségizők további tízezrei szorulhatnak ki a felsőoktatásból. A kormány még tavaly jelentette be, felmérik a hazai nyelvoktatás helyzetét, ám a vizsgálatról továbbra sem tudni sokat. Megkeresésünkre az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) mindössze annyit közölt: a felmérést befejezték, de az eredményeket majd csak akkor ismertetik, ha az adatokat kiértékelték. Arra a kérdésünkre, elképzelhetőnek tartják-e, hogy módosítanak a kötelező középfokú nyelvvizsga tervének 2020-as bevezetésén, az Emmi úgy válaszolt: erről később döntenek.

A bizonytalanságot az okozza: a kutatási eredményekre építve a minisztérium egy középtávú stratégia kidolgozásába kezd, ami az iskolai nyelvoktatás fejlesztését célozza majd. Kérdés azonban, hogy ez 2020-ig mennyire lehet eredményes. A Nyelvtudásért - Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke szerint semennyire. Rozgonyi Zoltán úgy véli, ha időben elkészülnek a javaslatok és megindulnak a fejlesztések, 2020 közepére kialakulhat egy működőképes rendszer, ám érdemi hatása leghamarabb csak a 2022-2023-ban érettségiző korosztály körében lehet.

– A 2020-ban érettségiző generációt még biztosan nem fogja érinteni. Ma a felvételizőknek durván a fele rendelkezik középfokú nyelvvizsgával. Ha az 2020-tól valóban kötelező lesz, az egyetemre vágyó diákok 20-30 százaléka biztos, hogy emiatt fog elesni a továbbtanulás lehetőségétől – állítja a szakértő. Rozgonyi emlékeztetett: több egyetemen indítanak nyelvi felkészítőket, ám ezeket csak azok tudják igénybe venni, akik ki tudják fizetni a képzést.

Cikkünk a következő oldalon folytatódik!

1 2

Lájkoljon minket a Facebook-on is!