Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

Maradtak a bolti gondok

Népszava|2018. ápr 23. 05:22
[A+ A-]

A munkavállalók gyakori cserélődése miatt is több a szabályszegés. FOTÓ: NÉMETH ANDRÁS PÉTER

A két éve tartó nagymértékű központi béremelések ellenére sem enyhül a kiskereskedelem munkaerőhiánya. Az unió is aggódik.

A legnagyobb áruházláncok álláshirdetéseikben - ahol általában nagyobb a magasabb fizetés esélye - ugyanúgy keresnek bolti dolgozókat, mint korábban. Ez azt jelzi, hogy bár kezelik a munkaerőpiaci helyzetet valamilyen módon, a munkáshiány nem enyhült. Nyilván vannak az áruházak között különbségek, de szembetűnő, hogy a különböző munkaerő közvetítő cégek portáljain megszaporodtak a magyar láncok (CBA, COOP, Reál) álláshirdetései is – írta a Blokkk.com szakportál.

Tavaly óta mintegy 17 százalékkal magasabb, átlagosan 214 ezer forintos bruttó béreket fizetnek a kiskereskedelmi fizikai dolgozóknak, de ma már ez is kevés. Van olyan lánc, s ez mutatja az ágazat több részre szakadását, amelyik ugyanezekben a munkakörökben, például árufeltöltőknek, pénztárosoknak már átlagosan bruttó 300 ezer forintos bruttó bért ajánl. Az átlag bruttó bérek 2016-ben még csak 154 ezer forint volt, tavaly pedig már elérte a 183 ezer forintot.

Az átlag azonban jelentős különbségeket takar. A legmagasabb havi bruttó 230 ezer forint, míg a középmezőny a 190-220 ezer forint közötti sávban mozog. A bérkülönbségek pedig megmaradtak, így a minimálbér emelések ezt a fajta különbséget nem mérsékelték, mivel a munkaerőhiány a kötelező béremelések fölötti szinten is tovább tornázták fölfelé a béreket.

A folyamatos béremelések ellenére a szakemberhiány mégsem csökkent érdemben, mert más ágazatokban is emelkedtek a jövedelmek. Bár pontos adatok nincsenek, tízeres létszámhiányról beszélnek szakmai körökben.

Uniós gond a kiskereskedelem
Egy sor kiskereskedelmi bevált gyakorlatot tesz közzé az Európai Bizottság (EB), amelyekkel segíteni kívánja a tagállamokat. A kiskereskedelem az uniós gazdaság egyik legnagyobb ágazata, csaknem minden tizedik ember a több mint 3,6 millió kiskereskedelmi vállalat valamelyikénél dolgozik és az uniós háztartások költségvetésük mintegy egyharmadát kiskereskedelmi üzletekben költik el.
A bizottság arra ösztönzi a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat, hogy a kiskereskedelmi egységek létrehozásának megkönnyítése, az üzletek napi működését érintő korlátozások enyhítése, valamint a városközpontok vitalitásának ösztönzésére kidolgozott és bemutatott jó gyakorlatokat tekintsék át, hogy egy nyitottabb, integráltabb és versenyképesebb kiskereskedelmi ágazat jöhessen létre.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamara (MKIK) elnöke a héten egyebek mellett kijelentette, fel kell gyorsítani a béremeléseket, akár annak árán is, hogy a munkaadók, a munkavállalók és a kormány képviselői által 2016- őszén kötött megállapodást újratárgyalják. A kormányzat már jelezte, elképzelhető, hogy jövőre további kötelező béremelésekre kerül sor. Ágazati szakértők szerint azonban a kereskedelemben már most is feszített a bérhelyzet, főleg a kisboltokban jelenleg is csak rendkívül nehezen képesek kigazdálkodni a kötelező béremelések miatt megnövekedett terheket. Az elmúlt 5 évben nagyjából 50 százalékkal emelkedtek a kiskereskedelemben a bérek, de a forgalombővülés ettől jócskán elmarad. Nem lesz honnan előteremteni a többlet bérekre a forrásokat - panaszolják a kisboltok tulajdonosai. Főleg a kistelepülések kisboltjainak egy részében kénytelenek leépíteni még a szakemberhiány közepette is alkalmazotti létszámot, ugyanis ezeken a helyeken már eddig is csak a minimálbért fizették a dolgozóknak, s ennek emelése is stagnáló forgalom és bevétel mellett történt. Egy újabb kötelező emelés, érdemi szociális hozzájárulási adó csökkentése nélkül, sok üzlet végét is jelentheti, vagy az ügyeskedés, a feketén foglalkoztatás, a zsebbe fizetés felé terelhet jó néhány kereskedőt.

A kiskereskedelem gondjai nem most kezdődtek, de az utóbbi időben nem is enyhültek. Az elmúlt 10 évben a 165 ezerről mintegy 35 ezerrel esett vissza a kiskereskedelmi üzletek száma – nyilatkozta a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi kamara (OKSZ) főtitkára. Ez a folyamat jelenleg is tart. Igaz, nem magyar jelenség, mert Európában is megfigyelhető, hogy egy bizonyos lélekszám alatt a településeken nem lehet fenntartani szolgáltatást, vagy kiskereskedelmi boltot.

Tízből kilenc hibázott
Munkavédelem A közelmúltban a kiszemelt kiskereskedelmi egységeket járták végig a munkavédelmi felügyelők és valamilyen módon a vizsgált 1013 munkáltató közül 893 esetében találtak munkavédelmi, illetve munkaegészségügyi hiányosságokat - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkafelügyeleti főosztályának a tárca honlapján közzétett jelentésében. Az ellenőrzött 12 836 munkavállaló közül 4730 dolgozónál találtak szabálytalanságot. A legtöbb hiányosság a raktározás, a kézi- és gépi anyagmozgatás területén, illetve a daraboló, keverő- és dagasztógépek használata során adódott. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a zárható ajtóval ellátott hűtőkamrákat továbbra sem lehet belülről kinyitni, miközben a hűtőkamrába nem szereltek vészcsengőt vagy a meghibásodott vészcsengőket nem javították.

Bihari Tamás

Lájkoljon minket a Facebook-on is!