Előző
Következő
új cikk

Reflektor

Esély nélküli generáció: elszegényedéstől félnek a fiatalok

Népszava|2018. ápr 26. 05:00
[A+ A-]

SZIMPÁTIA - Az elmúlt hetek kormányellenes tüntetésein Mészáros Luca és története vált a fiatalok kilátástalan helyzetének szimbólumává FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Dublinban kapott állásajánlatot a hamarosan óvónőként diplomázó Mészáros Luca, aki nagy vitát kiváltó Facebook-posztjában fakadt ki a fiatalok kilátástalan helyzete ellen. Korosztálya a létbizonytalanságtól tart a leginkább.

Itthon egy állami óvodában 120 ezer forintot kapna, Dublinban viszont – átszámítva – akár 880 ezer forintos fizetéssel csábítják „kávéfőzős Lucát”. A 22 éves, hamarosan óvónként diplomázó Mészáros Luca két héttel ezelőtt osztotta meg a Facebookon gondolatait, amelyben részletesen leírta, hogy édesanyja egyedül nevelte őt testvérével, óvónőként pedig semmi esélye sincs arra, hogy anyagi biztonságban éljen. Nem hogy lakást nem tud venni, „még egy kávéfőzőt sem” – írta.

FOTÓ: LUCA/FACEBOOK

FOTÓ: LUCA/FACEBOOK

Külföldre nem akart menni, mert nem akarta itthon hagyni édesanyját és nagyszüleit, azonban mióta kirakta a posztot, több helyről is megkeresték. – Az egyik magyarországi magánóvoda állást ajánlott nekem, itt már gyakornokként többet keresnék, mint egy állami intézményben, nagyjából 160 ezer forintot. A dublini ajánlat még magasabb fizetésről szólna, a szomszédos Egyesült Királyságban ugyanis nagyjából 880 ezer forintnyi fontot fizetnek az óvónőknek. A barátom jégkorongozó, neki is állást ajánlottak – mondta a Népszavának Mészáros Luca, akinek őszig kell eldöntenie, hogy melyik ajánlatot fogadja el.

Elmondása szerint Facebook-bejegyzését követő visszajelzések 80 százaléka pozitív volt, azonban a negatívak rendkívül durvák voltak. – Vagy politikai támadásként értékelték a posztomat vagy azt hangsúlyozták, hogy már a korábbi generációknak is voltak nehézségeik. Mintha csak azt mondanák: ha én is rosszul éltem, akkor éljél te is rosszul – összegezte a leggyakrabban előforduló ellenvéleményeket.

Az együttérzés hiánya azért is meglepő, mert Mészáros Luca esete nem egyedi, a huszonévesek ugyanis hiába kapnak könnyebben munkát, mint a 2008-as válságot követő években, a legtöbb fiatalt továbbra is szegénység fenyegeti. Szülői segítség nélkül pedig szinte lehetetlen, hogy előrébb jussanak.

A legtöbb pályakezdő például nem tud önállóan fenntartani egy lakást, az elszabaduló albérletárak ugyanis ezt lehetetlenné teszik. Budapesten – a Rentingo felmérése szerint – átlagosan 120 ezer forintot kell fizetni egy lakásbérletért, ami Mészáros Luca fizetését például szinte teljes egészében el is vinné. Ráadásul Mészáros Luca várható kező óvónői bére nem sokkal lenne az átlag alatt. A Workania kimutatása szerint ugyanis Budapesten átlagosan nettó 170 ezer forintot, míg Nógrád megyében nettó 110 ezer forintot keresnek a gyermektelen pályakezdők.

Az átlagbérek mellett érdemes a mediánbért is megvizsgálni. Ez azt a bérszintet mutatja, amely alatt éppen annyian vannak, mint felette. A Hvg.hu korábbi cikke rámutatott például, hogy a mediánbér 60-70 ezer forinttal is kevesebb lehet, mint az átlagbér. Az átlagbért keresők ráadásul a nyolcadik jövedelmi tizedben helyezkednek el, azaz jövedelmi szempontból a felső 30 százalékhoz tartoznak.

Mészáros Luca esete is ezt támasztja alá, mert egy állami óvodában erre a 120 ezer forintos fizetésre számíthat két évig, majd ha letelik a gyakornoki időszaka, akkor 160 ezer forintra emelkedne a bére. Ha valaki mással együtt költözik össze, akkor a lakáskiadások feleződnek, így ebben az esetben már maradna nagyjából 60-80 ezer forint egyéb kiadásokra. Ez azonban még mindig csak a vegetálásra elegendő, családalapításra vagy lakásra már nem.

Középpontban a demográfia
Orbán Viktor miniszterelnök ígérete szerint a kormány demográfiai kérdésekkel akar kiemelten foglalkozni ebben a ciklusban, azonban az eddigi intézkedéseik rendre csak azokon segítettek, akik amúgy is jobb anyagi helyzetben voltak, valamint akiknek már van gyerekük.
Az adókedvezmények rendszere például kifejezetten a jól keresőknek segített, míg a családi pótlék több mint 8 éve tartó befagyasztása a legszegényebbeknek ártott. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tervei szerint a diák-, illetve lakáshitel-tartozások elengedésének már bevezetett intézkedésein túl további anyagi segítséget adnának a korosztálynak, de ennek részletei egyelőre nem ismertek.
A dokumentum szerint a kormány a család és a munka összeegyeztetését is segítené: a jelenlegi 50 ezer férőhelyről 90 ezerre emelnék a bölcsődei kapacitásokat, és elterjesztenék az atipikus foglalkoztatási formákat, például a távmunkát, illetve a rugalmas- és részmunkaidős pozíciókat. Magyarországon ugyanis a gyerek nevelése mellett részmunkaidőben dolgozó nők aránya mindössze 10,2 százalék volt 2016-ban, miközben az unió átlaga ennek közel a négyszerese, 39,1 százalék.

Még nehezebb helyzetbe kerül pályakezdőként az a fiatal, aki az anyagi helyzete miatt csak diákhitellel tudott fizetni a felsőfokú oktatásért, vagy az egyetemi évek kiadásaiért. A diákhitelt törlesztőknek ugyanis – attól függően, hogy hány éve fizetik vissza a felvett hitelt – a fizetésük 4-9 százalékát kell befizetniük, ráadásul ezt az összeget a bruttó bérük alapján számolják ki. Ez azt jelenti, hogy a fizetésből megmaradt 60-80 ezer forintból lejön 10 ezer forint, további 10 ezer forintot elvisz a buszbérlet, 15-20 ezer forintot a rezsi, így összesen nagyjából havi 20-40 ezer forint jut étkezésre, ruházkodásra és szórakozásra.

Ahhoz is magasabb jövedelem kell tehát, hogy egy fiatal lakástakarék-szerződést kössön, az 5 és 20 ezer forint közötti befizetéseket ugyanis havi 120 ezer forintból nem lehet kitermelni. A saját lakás tehát sokaknak álom marad, egyre többen pedig még albérletbe sem tudnak elköltözni otthonról.

A lakástakarékok ráadásul ugyan kedvező konstrukciót kínálnak, ám a legrövidebb, négy éves futamidő alatt legfeljebb másfél millió forintnyi önerő gyűlik össze. Ez kiegészítésnek kiváló lehet, ám önmagában ezzel senki sem tud lakáshitelhez jutni. A lakás értékének ugyanis legalább 20 százalékát – vidéken inkább 30 százalékát – önerőből kell kifizetni, azaz egy 20-25 millió forintos ingatlan esetében legalább 4 milliót kell letenni az asztalra.

Családi segítség vagy örökség nélkül tehát lehetetlen saját lakáshoz jutni átlagfizetésből. A fiatalok helyzetét tovább nehezíti, hogy olyan „albérletspirálba” kerülnek, amely miatt havonta nagyjából ugyanannyi pénzt – vagy akár többet – fizetnek bérleti díjra, mint mások a lakástörlesztőre, ám önerő nélkül örökké albérletben ragadnak. Félretenni nem tudnak, egyik hónapról a másikra élnek, azaz egy esetleges munkanélküli időszak anyagi ellehetetlenüléssel fenyeget.

Egy 2016-os felmérés adatai egyébként azt mutatták, hogy érdemes továbbtanulni, a diplomával rendelkezőknek ugyanis kevésbé kell tartaniuk a munkanélküliségtől. A 2016-os kutatás szerint a fiatalok negyede megtapasztalta már a munkanélküliséget, közülük legnagyobb arányban a szakmunkások, akiknek mindössze 58 százalékuk mondta, hogy még soha sem volt állás nélkül.

A legfrissebb KSH-adatsor szerint egyébként a munkanélküliségi ráta már csak 3,8 százalékos, a fiatalok körében ugyanakkor még mindig 11 százalékos. Az állás nélküliek egyötöde továbbra is ebből a korcsoportból került ki. A 30 év alattiak több mint fele ráadásul alig rendelkezik megtakarításokkal, így munkanélküliség esetén legfeljebb egy hónapig tudna megélni kizárólag saját erőből. Fél évig csak a fiatalok 30 százaléka bírná jövedelem nélkül. Sokat elárul mindenesetre, hogy a fiatalok szerint egy jó állás megszerzéséhez nem csak szaktudás és szakmai gyakorlat kell, 83 százalékuk szerint ugyanis a jó kapcsolati rendszer is elengedhetetlen.

A fiatalok egy jelentős részének tehát csak a kivándorlás marad az egyetlen esély arra, hogy elkerülje a nélkülözést. A külföldi munkavállalás azonban már olyan méreteket öltött, hogy itthon munkaerőhiányt okoz, összesen ugyanis – a Portfolio.hu számításai szerint – több mint 500 ezren hagyták el Magyarországot, ami miatt minden hetedik magyar gyerek már külföldön születik.

Ifjúkori aggodalmak
Két évvel ezelőtt készült egy ifjúságkutatás arról, hogy mitől tartanak leginkább a magyar fiatalok: a lista élén az elszegényedés áll.
  • A felmérés szerint a 15–29 évesek 43 százaléka az anyagi nehézségeket, a létbizonytalanságot látja a legnagyobb problémának
  • 38 százalékuk a bizonytalanság és a kiszámíthatatlan jövő miatt aggódik
  • 19 százalékuk a céltalanságtól tart
  • Félelem az alkoholfüggőségtől
  • Drogproblémák
  • Munkanélküliségtől való félelem

Lőrincz Tamás

Lájkoljon minket a Facebook-on is!