Előző
Következő
új cikk

Belföld

Latolgatások a kórházszövetség kongresszusán

Népszava|2018. ápr 25. 19:16
[A+ A-]

Illusztráció. Fotó: Shutterstock

A kormányalakítással összefüggő latolgatások nyomták rá a bélyegüket a kórházszövetség 30. jubileumi kongresszusára. Az első egy-másfél napon még érezhetően pozíciót kerestek a kórházi vezetők, majd amikor elterjedt, Kásler Miklós onkológus professzor lehet a humán tárca vezetője, mintha egy intésre mindenki lenyugodott volna, és ismét kórházak napi gondja lett a főszereplő.

Abban pedig a problémák változatlanok: az szakemberhiány, a finanszírozási anomáliák, a magán- és a közellátás tisztázatlan együttélése. Svébis Mihály, a Magyar Kórházszövetség elnöke már a megnyitó előadásában jelezte: a hazai orvosi végzettségűek 12 százaléka dolgozik külföldön, további 16 százalékuk pedig belső pályaelhagyó, azaz olyan, aki gyógyszercégeknél, vagy más cégeknél dolgozik. Orvosnál csak az egyéb egészségügyi szakemberekből van nagyobb hiány. Erről Balogh Zoltán a szakdolgozói kamara elnöke beszélt, aki szerint 2020-ra lesz a mélypontja e jelenségnek, mert
addigra újabb nagy generáció éri el nyugdíj korhatárt. Mindebből az is következik, hogy nem csak a béremelést kell a következő kormányzati ciklusban folytatni, a szakképzést is erősíteni kell.

A szakemberhiány különös módon megoldhatja a struktúra átalakítás körüli feszültségek egy részét – hangzott el az egyik szekcióban. Van olyan kis kórház, amit néhány éve politikai nyomásra nem zárhattak be, ám mostanra az ott dolgozó orvosok átlagéletkora 65 év lett, így amint ők nyugdíjba mennek, nem lesz annyi szakember, hogy megtarthatók legyenek a szolgáltatások. Fiatal orvost pedig lasszóval sem találnak a kisvárosba.

Danó Anna

Lájkoljon minket a Facebook-on is!