Előző
Következő
új cikk

Belföld

Dózerolással nem lehet megszüntetni a gettókat

Népszava|2018. máj 3. 05:03
[A+ A-]

ZSÁKUTCA - A szerencsések 3-4 milliót kaphatnak a lakásukért, de ennyi nemelég az újrakezdéshez FOTÓK: DRASKOVICS ÁDÁM

Noha önmagában bontással még soha nem számolták fel a nyomort, a kormány szegénységpolitikája továbbra sem mutat túl ezen:a cél, hogy nem legyenek szem előtt a szegények.

– Hibát követ el a kőbányai önkormányzat, ha a kerületben lévő gettókat úgy akarja felszámolni, hogy elbontja az érintett házakat. Nyugat-Európában már belátták, hogy dózerolással nem lehet egy ilyen problémát megoldani – mondta a Népszavának Ladányi János szociológus, aki szerint törvényszerű, hogy a Hős utcai és a Bihari utcai épületek elbontása után máshol jönnek majd létre gettók. – Ezek az emberek nem fognak eltűnni. Inkább gondoskodni kellene az emberhez méltó elhelyezésükről – tette hozzá.

Ladányi János szerint a józsefvárosi szanálások is megmutatták: sokan kiszorultak a város határain kívülre, mert a kártalanítás csak arra volt elegendő, hogy valamelyik gettósodó faluban vegyenek lakást. Ezeken a településeken azonban még kevésbé találtak munkát, mint a VIII. kerületben, a fővárosban ugyanis legalább feketén el tudtak helyezkedni. Ennek a folyamatnak az lett a vége, hogy újra feljöttek Budapestre és az aluljáróban kötötték ki. A Hős utcába is sokan úgy kerültek, hogy előtte más szanálások áldozatai lettek – mondta.

A kőbányai vezetés egyébként rendre Ladányi János húsz évvel ezelőtt íródott tanulmányára hivatkozik, amikor az elbontás lehetőségéről beszél. Ebben arról ír a szociológus, hogy eleve hiba volt felépíteni ezeket a soklakásos épületeket, mert rengeteg szegény ember koncentrálódott egy helyen. – Ez azonban nem azt jelenti, hogy le kell bontani a házakat. A célom mindössze annyi volt: megakadályozni, hogy újra hasonló tömböket húzzanak fel. Akkoriban ugyanis ez a lehetőség felmerült a döntéshozók körében. Felháborító, hogy az írásomra hivatkozik a kerület vezetése, pedig már levélben is jeleztem nekik, félreértelmezik, amit írtam – fogalmazott.

A tanulmányban Ladányi János azt írja, hogy nem szabad elbontani a házakat, mert nagyon kevés önkormányzati lakás épül, és arra is kitér, mit lehet tenni szanálás helyett. – Nem bontani kell a bérlakásokat, hanem építeni. Ha a Hős utcában rendőrségi problémák vannak, akkor a rendőrség tegye dolgát – mondta, azt is megjegyezve, hogy szerinte az önkormányzat és a rendőrség is nagyban felelős a kialakult problémákért. – Nem kezelték megfelelően a helyzetet, és most is azzal foglalkoznak inkább, hogyan lehetne utcára tenni embereket – tette hozzá.

Hasonlóan látják a Hős utcai lakók is. A házban élők érthetetlennek tartják a rendőrség tétlenségét, valamint az önkormányzat éveken át tartó félrenézését is. A bűnözés mellett gondot okoz, hogy a takarítás tavaly nyári megszüntetése után a házak között szeméttelep jött létre, néhányan ugyanis a felsőbb emeletekről egyszerűen kiöntik az udvarra a háztartási hulladékot. Ráadásul a hátrahagyott lakásokban nagy a fluktuáció, és egy-egy lakócserénél cserélődnek a bútorok is. A patkányok elszaporodtak, sok helyi emiatt már arra számít, hogy a hatóságok közegészségügyi okokra hivatkozva zárják le az épületeket. A Hős utcaiakat segítő Kontúr Egyesület igyekszik ugyan a konténerszállítást megszervezni, azonban – állításuk szerint – az önkormányzattól hiába kértek ebben segítséget.

A ház az elmúlt években több százmilliós adósságot halmozott fel, ez az összeg azonban igen egyenlőtlenül oszlik el. A közhiedelemmel ellentétben ugyanis a lakók több mint a fele rendesen fizet, vagy csak kezelhető adóssággal rendelkezik, és igyekszik normális körülményeket teremteni. – Rendszeresen összedobjuk a pénzt a takarításra, de néhányan újra és újra teleszemetelik a házat – mondta egy lány, aki azt is megjegyezte, hogy nem tudja, miért nem tettek azok ellen semmit, akik hosszú éveken keresztül nem fizettek. Urbanovszky Zsuzsanna, a Kontúr Egyesület elnöke is úgy látja, a két ház lakóit már régóta magukra hagyták, mert sem az önkormányzat, sem a Kőbányai Vagyonkezelőhöz tartozó társasházkezelő nem fordít rájuk kellő figyelmet.

A lakók eddig semmilyen tájékoztatást nem kaptak a jövőről sem, így azt sem tudják, hogy mi lesz velük azután, hogy elbontják a házakat. Arról például, hogy a jelenlegi tervek szerint a megüresedő telken rekreációs sportközpontot tervez az önkormányzat, lapunk korábbi cikkéből értesültek. – Nekünk nem mondott senki semmit. A polgármester senkivel nem áll szóba, nem tudom mi lesz velünk – mondta elkeseredetten egy idős asszony. Cikkünk megjelenése után a Kontúr Egyesület is érdeklődött az önkormányzatnál, hogy mit terveznek pontosan, ám állításuk szerint a polgármesteri kabinet titkárnője értesítette őket arról, hogy „az önkormányzat vezetése nem látja lehetségesnek”, hogy személyes tájékoztatást adjanak.

A terület rendezésére kapott 2,1 milliárd forintos állami támogatást egyébként feltehetően a kisajátításokra, valamint a cserelakásként felajánlott önkormányzati lakásokra költik majd. A legnagyobb probléma természetesen a kártalanítás, illetve az önkormányzati tulajdonban lévő lakásokban élők elhelyezése lesz. A két érintett épületben mintegy 200 háztartás található még, amelyekből csaknem 150 van magántulajdonban, így nekik a lakások piaci értékét mindenképpen ki kell fizetni. Ezek az ingatlanok azonban jellemzően 3-4 millió forintot érnek, ebből a pénzből pedig kizárt, hogy valaki másik lakást tudjon venni Budapesten. Sokan tartanak emiatt attól, hogy a gyámüggyel fenyegetik majd őket, hajléktalanként ugyanis nem élhet gyerek, azonnal elvennék a szülőktől.

– Nekem ne adjanak pénzt, én inkább egy önkormányzati lakást akarok. Nem is bánnám, ha ezt az egészet ledózerolnák – mondta lapunknak egy asszony, véleményével pedig nincs egyedül. A legtöbben ugyanis már menekülnének onnan, a közbiztonság, a szemét, valamint a vizesedő falak miatt. Az eddigi felajánlott lakások némelyike viszont szintén szörnyű környéken helyezkedik el, gyakori célpont például a Tárna utca, illetve az elbontás előtt álló Bihari utca is. Arra a felvetésünkre, hogy hogyan tudná az önkormányzat rendezni ezt a helyzetet, mindenki csak ingatta a fejét. – Nem hiszem, hogy rendezik a helyzetet, mert akkor segíteniük kellene nekünk – mondta az egyik lakó.

Lőrincz Tamás

Lájkoljon minket a Facebook-on is!