Előző
Következő
új cikk

Belföld

Kemény oktatáskritika az Akadémiától

Népszava|2018. máj 8. 05:04
[A+ A-]

FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Több pénzt és kevesebb megszorítást szeretne a köznevelésben az MTA, amely szerint a rossz iskolapolitika miatt lemaradunk a versenyben.

Az oktatás költségvetési támogatásának minél előbb és tartósan el kell érnie legalább az EU28 országok átlagát, de az érzékelhető javuláshoz azt meg is kellene haladnia – szerepel az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tegnap kezdődött 189. közgyűlésén elfogadott határozatban. A szöveg rögzíti: az oktatásügyben olyan változásoknak kell bekövetkezniük, amelyek fejlesztik a hatékony tanulási készségeket, és növelik az esélyegyenlőséget, csökkentve a családi és regionális helyzetből adódó hátrányokat.

A határozathoz csatolt indoklás szerint a jövő nemzedékek felkészítése a fontossági sorrend szerinti lakossági felmérésekben rendre az elsők között szerepel. A terület részesedése az állami költségvetésből és a ráfordítások eloszlása azonban nem felel meg sem a szükségesnek, sem a társadalom elvárásainak. Az oktatásügyben a 2013-ig tartó radikális forráskivonást követően sem konszolidálódott a helyzet. Az óvodai és alapfokú oktatásra 2016-ban Magyarország a GDP 1,3 százalékát fordította az EU28 országok 1,5 százalékos átlagával szemben. Középfokú oktatásra pedig a GDP 1,5 százalékát fordították szemben az EU28 országok 1,9 százalékos átlagával. Nő a korai iskolaelhagyók aránya, jelentősen torzult az oktatás szerkezete, a megbízható szakmai kontroll elmaradása miatt romlott a tankönyvek színvonala, a családi háttér egyre jobban meghatározza a tanulók kilátásait, növekedtek a régiók, illetve az iskolák közötti különbségek. A pedagógusok bére az egyéb szakmákban dolgozó felsőfokú végzettségűekhez viszonyítva még mindig az utolsók között van az EU28 országok között.

A felsőfokú végzettséget szerzők aránya 2015 óta csökken. Komoly problémát fog okozni a négy-öt éven belül előálló tanárhiány, különösen a már ma is feltűnően ellátatlan természettudományi területeken. A felsőoktatási szférát súlyosan érinti a koncepciózus fejlesztések elmaradása, és az ennek következtében tapasztalható növekvő lemaradás a nemzetközi versenyben – szerepel a dokumentumban.

A közgyűlésen Lovász László MTA-elnök az áltudomány ellen is föllépett. Fontosnak nevezte, hogy minden kérdést tudományos pontossággal tegyenek fel, és így is vizsgálják őket. – A problémákra tudományos módszerrel, a nemzetközileg elfogadott normák alapján kell választ találni – mondta. – Az olyan vizsgálat, melynek célja egy előre kimondott „igazság” bizonyítása, nem tudományos kutatás, vonatkozzon az a marxizmus valamelyik alaptételére, vagy a magyar néplélekre – emelte ki Lovász László. A gondok között említette azt a világjelenséget, hogy csökken a fiatalok érdeklődése a tudományos kutatói, egyetemi oktatói életpálya iránt. Hazánkban ugyanakkor tetézi a problémát, hogy a legtehetségesebb fiatalok közül egyre többen már érettségi után külföldön tanulnak tovább, emiatt semmilyen kapcsolatuk nem alakul ki a magyar tudományos élettel.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!