Előző
Következő
új cikk

Tudomány

A gomba az új szuperétel

Népszava|2018. máj 10. 05:19
[A+ A-]

Fotó: Shutterstock

A gombákat eddig is egészséges tápláléknak tartották a tudósok, de a legújabb kutatások azt bizonyítják, antioxidáns hatásuk miatt jelentőségük nagyobb az eddig ismertnél.

A gombák nem tartalmaznak koleszterint, glutént, alacsony a zsír-, cukor-, nátrium és kalóriatartalmuk. Ugyanakkor bőséges forrásai a fehérjének, B-vitaminoknak, rostoknak, az immunerősítő cukornak, a béta-glükánnak, és más bioaktív vegyületeknek.

- Az ázsiai kultúrákban eddig is gyógyszerként tartották számon, Amerikában ez a nézet csak az utóbbi időkben kezd terjedni - olvasható Robert Beelman, a Pennsylvaniai Állami Egyetem táplálkozástudósának a CNN-ben megjelent cikkében, aki saját laboratóriumában végzett kutatásainak eredményit foglalta össze.

Ezek szerint a gombák kiváló forrásai lehetnek kulcsfontosságú mikrotápanyagoknak, amelyek szerepe régóta ismert az egészséges öregedésben, megtalálható bennük a szelénium, a D-vitamin, a glutation és az ergothioneine (egy antioxidáns hatású aminosav), rövid nevén ergo. Mindegyik rendelkezik antioxidáns hatással, amely enyhítheti a stresszt, sajnos azonban mennyiségük a szervezetben a kor előrehaladtával csökken. Az oxidatív stresszt tartják a fő bűnösnek olyan időskorra jellemző betegségek kialakulásáért, mint a rák, a szívbetegségek és az értelmi hanyatlás. Az ergothioneine – ezekből épülnek fel a fehérjék -, amelyet 1909-ben fedeztek fel az anyarozs nevű kártevő gombafajban. Viszonylag kevés élő szervezet tud előllítani, leginkább különböző gombafélék, ezért a táplálékkal kell bejuttatni az emberi szervezetbe. A tudományos jelentősége egészen 2005-ig jelentéktelen volt, amikor is Dirk Grundemann farmakológus felfedezte, hogy minden emlős be tudja építeni vörösvértestjeibe, amelyek azután szétterítik ez egész testben, és azokban a szövetekben gyűlnek fel, ahol a legnagyobb az oxidatív stressz hatása. Volt, aki új vitaminként nevezte meg. 2006-ban Beelman és egy egyetemi hallgatója felfedezték, hogy a termesztett ehető gombák különösen gazdag forrásai az ergónak. Azt is megvizsgálták, mi a szerepe az ergónak az Alzheimer-, és a Parkinson-kór kialakulásában. Egy szingapúri tanulmány kimutatta, hogy az öregedő népesség szervezetében csökken az ergo és ennek következtében erősödik a szellemi hanyatlás körükben. Egy 13 ezer idős embert alapul vevő japán kutatás szerint viszont azoknál, akik sok gombát fogyasztanak, alacsonyabb a demencia előfordulása. Egy 2016-os kutatás adatait felhasználva Beelmna megállapította, hogy egy átlag súlyú ember Amerikában 1,1 milligram, Olaszországban akár 4,6 milligram ergo tartalmú táplálékot fogyaszt naponta. Kiderült, hogy az Alzheimer-, a Parkinson-, a multiplex szklerózis, a demencia következtében történő elhalálozás nagyobb száma és a csökkenő gombafogyasztás, vagyis az alacsonyabb ergo bevitel között kapcsolat mutatható ki.

Természetesen egy ilyen tanulmányból nem szűrhető le ok-okozati összefüggés, de támogatja azt a feltételezést, hogy az idegrendszeri betegségek csökkenthetők nagyobb mennyiségű gombafogyasztással. A talajban élő gombák, amelyek növényekre tapadnak, és azután állatokba végül az emberbe kerülnek is tartalmaznak ergot. Ezért fontos lehet olyan növénytermesztési módok bevezetése, amelyek révén több talajgomba marad meg, ezzel is növelve az egészséges táplálékok sorát. Ne feledjük, az orvostudomány egyik legnagyobb felfedezése a penicillin is a gombáknak köszönhető.

Se nem növény, se nem állat
A gombák egy- vagy többsejtű, általában telepes felépítésű, fotoszintetizáló pigmenteket nem tartalmazó, kitintartalmú sejtfallal rendelkező élőlények, melyek az élővilág egy önálló országát alkotják, mert a gombák a növényekkel ellentétben, az állatokhoz hasonlóan heterotrófok, azaz szénszükségletüket szerves anyagokból, energiaszükségletüket pedig kémiai anyagokból fedezik. Táplálkozásuk szerint vagy korhadékokat, az elpusztult élőlények maradványait fogyasztják, vagy gyökérkolonizálóak, azaz a gyökerén keresztül szimbiózisban élnek egy gazdanövénnyel, vagy pedig az élő gazdaszervezetet lebontandó szerves anyagként hasznosító paraziták. Szaporodásuk rendszerint a széllel szállítódó spórákkal történik. Jelenleg csaknem 100 ezer fajukat ismerjük, de becslések szerint akár 1,5 millió eddig ismeretlen gombafaj is létezhet.

Varga Péter

Lájkoljon minket a Facebook-on is!