Előző
Következő
új cikk

Külföld

Putyin rávert Sztálinra is

Népszava|2018. máj 16. 05:30
[A+ A-]

FOTÓ: AFP/ALEXANDER NEMENOV

Miklós cár, Hitler és Sztálin is tervezte a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő Kercsi-híd építését. Nekik nem sikerült, Putyinnak igen.

Fél évvel a tervezett határidő előtt, tegnap átadták az autós forgalomnak a Kercsi hidat, amely szárazföldi összeköttetést biztosít az Ukrajnától elcsatolt Krím-félsziget és Oroszország között. A Krím bekebelezésének mindeddig volt egy igen nagy szépséghibája, jelesül az, hogy csak Ukrajna felől lehetett szárazföldön megközelíteni, így a terület szerves gazdasági-infrastrukturális bekapcsolása az Orosz Föderáció életébe komoly akadályokba ütközött. Vlagyimir Putyin orosz elnök történelmi küldetésének nevezte a híd megépítését, és tegnap ünnepélyes keretek között fel is avathatta élete egyik „főművét”.

Az élet hídja
Az új krími vezetés mindenben próbál Putyin kedvére tenni. Szergej Akszjonov kormányzó már a munkálatok kezdetén kijelentette, az lenne a helyénvaló, ha az első ember, aki végigmehet a hídon a megnyitás után, Putyin elnök lenne. „Ez az ő gyermeke, az ő kezdeményezése. Ez jelenleg a világ leghosszabb hídja. A krímiek számára az élet hídja” – fogalmazott a helyi vezető.

Voltak szakértői kételyek a megvalósíthatóság kapcsán, mivel igen sok műszaki nehézséggel járt a kivitelezés, és a költségvetési gondokkal küszködő Oroszországot is megterhelte a 300 milliárd rubeles befektetés. A Krímért azonban mindent vállal az orosz elnök – a nemzetközi szankciókat és az extra költségeket egyaránt, és nem véletlenül, hiszen a terület „visszatérése az anyaországhoz” röpítette az egekbe és tartja évek óta következetesen 80 százalék magasságában népszerűségét, támogatottságát. A szárazföldi összeköttetés fontossága kétségtelen, ezért tervezte a sokak által gazdaságosan kivitelezhetetlennek tartott híd megépítését már II. Miklós cár, Sztálin és Hitler is - de nekik vagy pénzük, vagy idejük nem volt rá.

A Krím félszigetet 2014 márciusában annektálta Oroszország, a híd építését 2016-ban kezdték el. Az elmúlt négy évben a dél-orosz kikötők közvetlen járatai és kompok biztosították a rendszeres utas- és rakományszállításokat, és a légi forgalom is menetrendszerinti járatokkal működött, de mindez nem volt elég ahhoz, hogy a félszigetet szervesen be lehessen kapcsolni az ország vérkeringésébe.

Az új létesítmény Oroszország és egyben a világ leghosszabb hídja, a Fekete- és az Azovi-tenger közötti szűk Kercsi-szoroson 19 kilométer hosszúságban ível át, és összeköti a félszigetet az orosz Krasznodar-régióval. Egy dupla sínpárból álló vasútvonal és kétszer kétsávos autóút biztosítja rajta a közlekedést. A Russia Today beszámolója szerint egyelőre csak a személyautó-forgalom előtt nyitották meg, a teherforgalom októbertől indulhat, a vasút pedig 2019-től. A híd magassága 35 méter, pillértávolsága 227 méter, ami lehetővé teszi alatta a hajóforgalmat is. Maga a fémszerkezet több mint százezer tonnás, 288 pillérre támaszkodik, amelyek a víz alatt 90 méterre vannak besüllyesztve. Az orosz propagandatévé, a Russia Today azt is hangsúlyozza, hogy minden egyes pillérhez körülbelül 400 tonna fémszerkezetre van szükség, ami 32 Eiffel toronynyi vasat jelent.

A híd kapacitása nagy, elbírja 40 ezer autó napi forgalmát, és azt, hogy 47 vonatszerelvény közlekedjen rajta naponta kétszer, vagyis oda-vissza. Évente 14 millió utassal és 13 millió tonna rakománnyal számoltak a tervezők.

A Kercsi-híd megépítése rendkívüli technikai feladat volt, de még ennél is nagyobb a politikai üzenet, annak a demonstrálása, hogy Moszkva véglegesnek tekinti a félsziget Oroszországhoz tartozását, visszaút pedig nincs. Ukrajna aggódik is a történtek miatt, Kijev nemzetközi bíróságokhoz fordul az ügyben, Volodimir Omeljan infrastrukturális miniszter tavaly novemberben pedig azt kérte a nyugattól, haladéktalanul lépjen, mert a híd megépítését csak nemzetközi szankciókkal lehet csak megakadályozni. Az ukrán tárcavezető szerint országa dollármilliókban mérhető veszteségeket fog elszenvedni a híd miatt, mert megnehezedik a Fekete-tenger és az Azovi-tenger közötti áthajózás, és ez szorult gazdasági helyzetbe sodorja Ukrajnát, hatalmas kiesést fog okozni az ukrajnai kikötőknek, az ország gazdaságának.

Lecsapott az SZBU
Házkutatást tartott az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) kedden a Ria Novosztyi és a Russia Today televíziók kijevi székhelyén, egy újságírót, Kiril Visinszkijt le is tartóztattak, jelentette be Olena Gitlianska SZBU-szóvivő. Az ukrán Unian hírportál tudósítása szerint a szóvivő közölte: az ukrán titkosszolgálat leleplezett egy orosz médiahálózatot, amely aktívan részt vett az Ukrajna elleni hibridháborúban. A történtekre azonnal reagált a Kreml. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő felhánorítónak nevezte az SZBU akcióját, és határozott állásfoglalást sürgetett a nemzetközi szervezetek részéről, és jelezte, Oroszország viszontlépéseket tesz.



Gál Mária

Lájkoljon minket a Facebook-on is!