Előző
Következő
új cikk

Belföld

Még az atomminiszter sem bízik teljesen Paks II-ben

nepszava.hu|2018. máj 15. 18:01
[A+ A-]

Süli János, miniszterjelölti meghallgatásán Forrás: MTI/ Kovács Tamás

Legkorábban 2026-ben épülhet meg a két új reaktorblokk, de még ma sem biztos, hogy elkészül - mondta parlamenti meghallgatásán Süli János.

Még a paksi atomerőmű fejlesztéséért felelős miniszterjelölt sem tűnt túl bizakodónak Paks II.-vel kapcsolatban: a keddi meghallgatásán Süli János arról beszélt, hogy az idei évben kell benyújtani a létesítmény engedélykérelmét – a 300 ezer oldalas(!) dokumentációt pedig 15 hónap alatt bírálja el majd az Országos Atomenergia Hivatal.

Összesen 6000 engedélyt kellene beszerezni, ebből 300 kis és két nagy jóváhagyás már megvan, utóbbi kettő a környezetvédelmi és a telephely-bizonyítvány.

Lehet, hogy fel sem épül?

Ha minden ezután flottul megy, az OAH 2019 végén, 2020 elején adja ki az engedélyt, ami alapján legkorábban 2026-ban elkészülhet a beruházás. Csakhogy ezt Süli sem látta biztosan betarthatónak: a HVG  szerint hangsúlyozta, az engedélyek kiadásáig nem beszélhetünk arról, hogy elkészül a főépület. „Még ma sem biztos, hogy megépítjük” - fogalmazott Süli.

Az oroszokkal kötött szerződés ugyanakkor komoly kötelezettséget jelent : mint a távirati iroda összefoglalója emlékeztet, a beruházásra 10 milliárd eurós hitelt ad az orosz állam, 2,5 milliárd eurót pedig a magyar, a megállapodásban szereplő összegtől pedig nem lehet eltérni. Süli János kedvezőnek látja az orosz ajánlatot, mivel a megállapodás lehetőséget ad az előtörlesztésre vagy a hitel kiváltására is – utóbbit egy ideje már tervezi a magyar kormány, hiszen az orosz forrást 21 év alatt szakaszosan emelkedő 4,5 százalékról 4,9 százalékra hízó kamattal kellene kiváltanunk.Ráaádsul, 180 napos törlesztési késedelem után az orosz félnek jogában áll egy összegben visszakövetelni a teljes 10 milliá rd eurós tételt – ez volt az a paktum, amit Orbán Viktor 2014-ben még az évszázad üzletének nevezett.

Nyögvenyelős nyilvánosság

A miniszterjelölt meghallgatásán Bősz Anett (Liberálisok, a Párbeszéd-frakció tagja) egyebek mellett az orosz hitel titkosságáról érdeklődött, ami szerinte nem indokoltató.

Süli János erre jelezte, a szerződés nyilvános, megtalálható  az Országgyűlés honlapján – gaz, a megvalósítási megállapodások bemutatásáról még egyeztetnek az orosz féllel. Tény azon, hogy Paks II. ügyében nagy volt a kormányzati titkolózás: Orbán Viktor 2014 januárjában a nyilvánosságot megkerülve kötötte meg Magyarország eddigi legdrágább szerződését, később pedig a fejlesztési tárca 10 évre titkosította a paksi bővítés szükségességét megalapozó tanulmányokat.

A Portfolio  cikke szerint pedig Energiaklub hiába próbálkozott háromszor is közérdekű adatigényléssel, a Miniszterelnökségről visszapattant kérdésük, hogy a kormány miért választotta tendereztetés nélkül a Roszatomot a paksi bővítés kivitelezéséhez.

Áramfelesleg biztosan nem lesz

 A Jobbik részéről Volner János arról kérdezte a tárca nélküli miniszterjelöltet, az üzemidő-hosszabbítások miatt a jelenleg működő paksi blokkok néhány évig még az új blokkok üzembe állása után is termelni fognak, nem lesz-e így áramfelesleg. Süli ettől nem tart, sőt, arra emlékeztetett, hogy Magyarország most tartósan jelentős áramimportra szorul, a felhasználás mintegy 30 százalékát behozatalból fedezi. Hideg időben, például idén márciusban, előfordult 48 százalékos importszükséglet is, tavaly pedig a rendkívüli hideg miatt volt, hogy 54 százalék importra is szorult az ország.

Tartható-e a 40 százalékos hazai beszállítói arány? – Erről már Molnár Gyula (MSZP) kérdezte a minisztert, Süli János pedig ekkor is kész volt a frappáns válasszal: szerinte a magyarországi telephelyen bejegyzett, itt adózó, magyar embereket alkalmazó cégek magyarnak minősülnek. Kitért arra is, hogy a hagyományos magyar nagyipar megszűnt az elmúlt 30 évben, és ezért iparszervezést is kell végezni, hogy a kisebb vállalkozások beszállítókká válhassanak.

A katasztrófa napján iktatták be

Süli János végzettsége szerint villamosmérnök, és komoly tapasztalatot szerzett a paksi erőmű vezetésében: 2004 és 2011 között műszaki, üzemviteli és vezérigazgatói posztot is betöltött a vállalatnál. Tárcanélküli miniszterré 2017. április 26-án, éppen a csernobili atomerőmű-katasztrófa 31. évfordulóján nevezték ki a 3. Orbán-kormányban.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!