Előző
Következő
új cikk

Belföld

Hóágyúk ellen harcolnak a Normafa védelmezői

Népszava|2018. máj 16. 05:09
[A+ A-]

AGGÁLYOK A környezetvédők szerint hibás feltételezés az, hogy a természetvédelmi területen épülő sportkomplexumnak nincsenek jelentős környezeti hatásai Fotó: Németh András Péter

A jelek szerint meglehetősen felszínes eljárás során engedélyeznék a természetvédelmi területre álmodott óriási síkomplexumot.

Megindult a Normafára szánt, évekkel ezelőtt beharangozott hóágyús sí- és szánkópálya környezetvédelmi engedélyezése. Az eljárásba ügyfélként bejelentkezett Védegylet megpróbálja rábírni a hatóságokat, hogy ne fogadják el „bemondásra” a létesítmény ártalmatlanságát, hanem kötelezzék tényleges modellvizsgálatokra a beruházót.

A kormány 2013-ban még síliftes, sokpályás síközpontot álmodott a területre, ám mire „A Normafa Park történelmi sportterület megvalósításához szükséges intézkedésekről” szóló kormányrendelet 2016-ban megjelent, az elképzelés már sokat szelídült. A téli sportokkal kapcsolatban csak egy kivilágított sífutó- és szánkópálya maradt meg az eredeti tervekből – igaz, hóágyúval kiegészítve a Budapest környékén hagyományosan igen rövid, legfeljebb néhány hetes szezon meghosszabbítása érdekében.

A XII. kerületi önkormányzat a közelmúltban elindította a környezetvédelmi engedélyezést megelőző vizsgálatot, a Védegylet pedig ügyfélként bejelentkezett az eljárásba. A civil szervezet szerint fel kell mérni, hogy a kiemelt beruházás milyen károkat okozhat a környezetben, „különös tekintettel az éjszakai kivilágításra, illetve a környezetbe kikerülő, a szokásos csapadék többszörösét kitevő vízmennyiségre és a zajhatásokra”.

A zöldek szerint a legfontosabb tisztázandó kérdés, hogy van-e értelme, tényleges szezonhosszabbító hatása a jelentős környezeti kockázatú hóágyúzásnak. A "Normafa – természetesen" Facebook-csoportban a napokban közreadtak egy elemzést a János hegyi meteorológiai állomás adatainak felhasználásával immár harmadik éve végzett modellszámításokról, amelyek azt mutatják: nem feltétlenül éri meg hóágyút üzemeltetni. Az idei télen például egy hónapig használható volt sízésre a Normafa hóágyúzás nélkül is, a vizsgált három év átlagában pedig telente 4-5 hétig állnak fenn azok az időjárási feltételek, amelyek a hóágyúk működéséhez szükségesek, de idén például csak 3 héten át lehetett volna hóágyúzni.

A Védegylet által az engedélyező hatóságnak elküldött kérelem szerint a beruházó kész tényként kezeli, hogy a területen adalékanyagok nélkül is hatékonyan lehet mesterséges havat készíteni – a zöldszervezet úgy véli, hogy ezt modellkísérletben vizsgálni kell, mielőtt az engedélyt megadják. Vizsgálandó kérdésnek nevezik továbbá, hogy hol és hány fát kell kivágni a pályaépítés miatt, erről ugyanis semmilyen dokumentumot nem mellékelt a XII. kerület. Azt is modelleztetni szeretnék, hogyan hat majd a hókészítéshez használt klórozott csapvíz, valamint a géppel tömörített mesterséges hó a védett hegyoldal talajára és élővilágára, illetve, hogy milyen eróziós hatásokat okoz, ha az éves csapadékmennyiség 300-400-szorosát juttatják rövid idő alatt a pályákra. Egyelőre hiányzik a dokumentációból az is, hogyan fogják a sízők tömegei megközelíteni a pályák céljára kiszemelt, sem autóúttal, sem parkolókkal nem rendelkező területet. Vizsgálni javasolják továbbá a mesterséges fény, illetve a hóágyúzás és a pályakarbantartó gépek keltette zaj hatásait is.

Jelenleg az úgynevezett előzetes hatásvizsgálat tart – ez azt hivatott bemutatni, hogy a beruházásnak nem lesz számottevő környezeti hatása, így részletes hatásvizsgálatra nincs szükség. A környezetvédők ugyanakkor eleve hibás feltételezésnek tartják, hogy egy természetvédelmi területen létesülő, 17.400 négyzetméternyi hóágyúzott sífutó pályát és 11 ezer négyzetméternyi hóágyúzott szánkópályát, továbbá 2 ezer köbméteres víztárolót, gépészeti berendezéseket, kompresszorokat, szivattyúkat tartalmazó sportkomplexumnak ne lennének jelentős környezeti hatásai.

Hargitai Miklós

Lájkoljon minket a Facebook-on is!