Előző
Következő
új cikk

Kultúra

Emlékmű a vallásszabadságnak

Népszava|2018. máj 16. 05:49
[A+ A-]

HELYSZÍN Erre a területre tervezik a szobrot

Hogyan lesz az ötletből köztéri szobor? Miért épp a kiválasztott történelmi személyiség “érdemel” ilyen megtiszteltetést? Mennyire szab határt az alkotói fantáziának a megrendelő?

A Sepsiszentgyörgyi Unitárius Egyházközség a vallásszabadság törvénye kihirdetésének 450. évfordulóján pályázatot hirdet Dávid Ferenc egyházalapító püspök egész alakos szobrának elkészítésére - szólt a szerkesztőségünkhöz eljuttatott felhívás. Ennek apropóján egy szoborállítás folyamatát kísérjük végig a gondolat megszületésétől a köztéren felavatott alkotásig, az összes fontos állomást bemutatva. Cikksorozatunk az ötletgazdával kezdődik.

Ünnepi esztendő
A vallásszabadság kihirdetésének 450. évfordulóján 2018 január 13-tól 2019. január 13-ig szerteágazó ünnepségsorozattal emlékeznek meg. Ennek részeként január 13-án az 1568-as országgyűlés egykori helyszínén felállították a vallásszabadság emlékművét, Liviu Mocan alkotását.

- Dávid Ferenc meghatározó módon járult hozzá a Tordai országgyűlés döntéséhez, amelyben a világon elsőként ismerték el a vallásszabadsághoz való jogot - hangsúlyozza az ötletgazda Kovács István, a Sepsiszentgyörgyi Unitárius Egyházközség közügyigazgatója. János Zsigmond, erdélyi fejedelem papjának személyiségéről kevés információ maradt az utókorra: de annyit lehet tudni Dávid Ferencről, hogy szász és magyar nemzetiségű volt, Wittenbergből hozta a reformáció eszméjét, majd továbblépett a szentháromság tagadásának irányába és létrehozta az egyetlen erdélyi alapítású vallást, az unitáriust. Igazságkereső, megalkuvásra kényszeríthetetlen reformátor volt, aki feltartóztathatatlanul haladt a maga által elhatározott úton. A külsejét illetően a képzeletre vagyunk kárhoztatva, korabeli ábrázolások híján mindössze annyit lehet sejteni, hogy talán testesebb volt - mutatja be Dávid Ferencet az ötletgazda, aki mégis említ némi segítséget: A Millennium évében Torda városa történelmi festményt rendelt Körösfői-Kriesch Aladártól a vallásszabadság kihirdetéséről, a képen látható Dávid Ferenc ábrázolás került be a köztudatba. És lehet ismerni korabeli viseleteket, ez is bír némi információértékkel. A kiíráshoz az eddig fellelhető ábrázolásokat, rézmetszeteket is csatoltuk a helyszínrajz mellett - egészíti ki Kovács István.

Feltételek és bírák
A szobor tervezett helyszíne a sepsiszentgyörgyi unitárius templomtól északnyugati irányban, a híd előtt levő lejtős park. Pályázni június 25-ig lehet, az eredményhirdetés július 1-re várható. A végleges kivitelezés dátuma december 15., az átadásé 2019. január 19. A kiíró a pályázat nyertesével külön szerződésben állapodik meg a teljes kivitelezés módozatát és a tiszteletdíjat illetően. A kiválasztott további három pályaművet a kiíró 3oo euró honoráriummal jutalmazza. A bírálók között Vécsi Nagy Zoltán, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője, Wehner Tibor művészettörténész szerepel és szeretnék, ha az egyházi szempontok is érvényesülnének, ezért a Sepsiszentgyörgyi Unitárius Egyházközség is részt vesz a döntéshozatalban.

- Azt a szabadságot is megadtuk a művészeknek, hogy elvontabb kompozíció készüljön, Dávid Ferenc gesztusát, a szellemi vonásokat hangsúlyozva. Annyit kötöttünk ki csupán, hogy egész alakos, ötnegyedes arányú figuratív mű szülessen - folytatja. - Szeretnénk, ha minél szélesebb skáláról pályáznának Erdélyből és Magyarországról és titokban arra is gondoltunk, hogy így alkotásra serkentünk művészeket – vet fel új szempontot Kovács István, a Sepsiszentgyörgyi Unitárius Egyházközség közügyigazgatója.

Törvény a vallásszabadságról
János Zsigmond fejedelem uralkodása alatt, 1568 januárjában, a Tordán tartott erdélyi országgyűlés az alábbi törvényt hozta: „Urunk ő felsége, miképen ennek előtte való gyülésibe országával közönséggel az religió dolgáról végezött, azonképen mostan ez jelen való gyülésébe azont erősiti, tudniillik hogy mindön helyökön az prédikátorok az evangeliomot prédikálják, hirdessék, kiki az ő értelme szerént, és az község ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kénszerítéssel ne kénszeritse az ű lelke azon meg nem nyugodván; de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanitása ő nékie tetszik. Ezért penig senki [...] az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől. [...] és nem engedtetik senkinek, hogy senkit fogsággal avagy helyéből való priválással fenyögessön az tanitásért, mert az hit istennek ajándéka, ez hallásból lészön, mely hallás istennek igéje által vagyon.”

Hompola Krisztina

Lájkoljon minket a Facebook-on is!