Előző
Következő
új cikk

Vélemény

Innen nézve - Morcos hungarikum

Népszava|2018. máj 17. 06:02
[A+ A-]

A minap külföldi voltam Budapesten. Egy városnéző séta keretében a belvárosi cukrászdák, nevezetesen a Gerbeaud történetével ismerkedtem, sokadmagammal. Caplattunk az idegenvezető után, és igyekeztünk rácsodálkozni annak a városnak a titkaira, ahol már hosszú évtizedek óta élünk. Azt próbáltam megfejteni, miért szeretik annyira ezt a várost a külföldi barátaim. Ők csak azt látják, amit egy városnéző sétán vagy a buszokon megmutatnak nekik. Csak azokba az éttermekbe térnek be, amelyeket az útikönyvek favorizálnak, és azt mondják, a magyar fővárosra kitehetnénk a táblát: hungarikum.

Innen nézve alighanem igazuk van. Holland vejem is imádja ezt a várost. Ő már be-beül egy-egy kockás abroszos kisvendéglőbe, felül a metróra is, és attól sem fél, hogy esténként gyalog sétáljon a Belvárosban. Csak biciklizni nem hajlandó nálunk. Máig nem érti, mi az oka annak, hogy egy ilyen szép városban morcosak az emberek, szíre-szóra egymásnak esnek, és még véletlenül sem kérnek elnézést, ha a tömegben nekimennek valakinek. Nagyon nehéz ezt megérteniük még azoknak a magyaroknak is, akik csak vendégként járnak Budapesten. Miért volna könnyebb megérteni a budapesti „lelket” azoknak a politikusoknak, akik nem ebben a nagyvárosi dzsumbujban nőttek fel?

Rendszertől függetlenül Budapest mindig tyúkszem volt a hatalom talpán. Bár az 1800-as évek végén a város kialakítását még büszkén tekintette az egész ország a „nemzet projektjének”, a kommün miatt Horthy szemében már "bűnös város" lett. Aztán a proletár Magyarország jelképének szánták, a Váci út és Csepel „felelt” azoknak, akik inkább a főváros polgári értékeit ápolgatták volna. A rendszerváltás után is – színétől függetlenül – minden kormány szűkösen mérte a városfejlesztési, üzemeltetési forintokat.

Ma is két város Budapest. A proli Pest és a polgári Buda, amelyet nem csak jelképesen választ ketté a Duna. Az előbbi éppen most bizonyította rebellisségét, míg a keresztény polgárság a hegyvidéken jobbára megmutatta kormányhűségét. Az ellenzék a fővárosban pillanatnyi csatát nyert, de meglehet, elveszíti majd a háborút. Sokan attól tartanak, hogy már fenik a kést a helyi önkormányzatok kasztrálásához. Szerveződik Gulyás Gergely tárcájánál a Budapestért és az agglomerációért felelős államtitkárság, Fürjes Balázs tiszte lesz mielőbb „újra egyesíteni” a városállamként funkcionáló kerületeket. Orbán Viktor központosított, nagy államról és egyesített, nagy Budapestről álmodik. Nincs kizárva, hogy Soros, a migránsok és Brüsszel után – vagy mellett – a renitens, megregulázandó főváros lesz a következő ellenség.

Attól tartok ez nem jó hír. Ettől nem lesz jobb a liberálisan gondolkodó pestiek közérzete, az emberek még ingerültebbek, veszekedősebbek lesznek. A külföldiek meg csak csóválják majd a fejüket, és nem értik, miért olyan morcosak az emberek egy ilyen szép városban. Ki tudja, lehet, hogy éppen ez a szexepilje. Ettől hungarikum.

Somfai Péter