Előző
Következő
új cikk

Külföld

Trumpot tesztelik

Népszava|2018. máj 17. 05:32
[A+ A-]

Továbbra sem biztos, hogy júniusban találkozik Trump Kim Dzsong Unnal Fotó: AFP/Jung Yeon-je

Belpolitikai okok magyarázhatják, hogy Phenjan felfüggeszti a tárgyalásokat Dél-Koreával. Az óvatos reformok azonban nem állnak le.

Hogy mennyire törékeny még a koreai békefolyamat, bizonyítja: Phenjan felfüggesztette a béketárgyalásokat Dél-Koreával, s már az sem biztos, hogy júniusban létrejön a várt szingapúri találkozó Kim Dzsong Un észak-koreai vezető és Donald Trump amerikai elnök között. Észak-Korea a közös amerikai-dél-koreai hadgyakorlat megtartását tartja elfogadhatatlannak, az Egyesült Államok azonban megvédte a „Max Thunder” elnevezésű manővert. Rob Manning, a washingtoni Pentagon szóvivője azt közölte, ennek kizárólag védelmi és nem támadó jellege van. A cél ugyanis az, hogy az amerikai katonák segítségével javítsák Szöul védelmi képességeit.

Visszafogottan reagált a Fehér Ház is az észak-koreai bejelentésre. A közlemény szerint tudomásul vették a bejelentést és megvizsgálják, mi is hangzott el pontosan Phenjan részéről. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője ugyancsak azt közölte, nem provokálni akarják Észak-Koreát.

A közös hadgyakorlat hétfőn kezdődött és a tervek szerint május 25-ig tart. Amerikai tengerészgyalogosok, illetve harci gépek is szerepet kapnak benne. A tavalyi manőverben 1200 amerikai és 640 dél-koreai katona vett részt. Phenjan lemondta a Dél-Koreával szerdára tervezett találkozót is, amelyen magas rangú kormánytisztviselők vettek volna részt. A megbeszéléseken konkrét javaslatokat terjesztettek volna elő arra, milyen téren működhetne együtt szorosabban a két állam. Dél-Korea azt közölte, az ország célja a tartós béke megteremtése. Szöul sajnálkozását fejezte ki az észak-koreai bejelentés kapcsán, s felszólította Phenjant, a lehető leghamarabb üljön tárgyalóasztalhoz.

Valóban a közös hadgyakorlat miatt gondolta meg magát Phenjan? Elvégre már jó előre tudni lehetett, hogy az enyhülés ellenére ezt idén is megtartják. Mással indokolta a phenjani döntést Kim Kje Gvan külügyminiszterhelyettes. Kifejtette, ha az Egyesült Államok továbbra is ragaszkodik ahhoz, Phenjan hagyjon fel teljes nukleáris programjával, akkor el kell gondolkodni azon, van-e értelme megtartani a júniusi csúcstalálkozót. Ezen egyoldalú követelés esetén „nem áll érdekünkben részt venni a megbeszéléseken” – idézte a politikust az észak-koreai állami hírügynökség, a KCNA. Az üzenet elsősorban Trump nemzetbiztonsági tanácsadójának, John Boltonnak szólhatott. Az észak-koreai politikus Mike Pompeo külügyminiszternek is üzent, aki a hét elején kijelentette: az amerikai magánszektor is megjelenhet Észak-Koreában, hogy javítsák az infrastruktúrát az országban. Kim Kje Gvan erre kijelentette, elfogadhatatlan számukra, hogy az amerikai pénz fejében mondjanak le a tömegpusztító fegyverekről.

A phenjani bejelentés azért is váratlan, mert az elmúlt hetek alapján arra lehetett következtetni, hogy minden korábbinál nagyobb esély nyílhat a békére. Április 27-én Panmindzsonban rendezték meg a Korea-közi csúcsot Kim Dzsong Un és dél-koreai kollégája, Mun Dzse In részvételével, amelyen egyebek mellett arról állapodtak meg, hogy az idei évben kidolgozzák egy a két ország közötti békemegállapodás részleteit, egyúttal hitet tettek a nukleáris fegyvermentes Koreai-félsziget mellett.

Mi lesz a következménye annak, ha teljesen a visszájára fordítják a békefolyamatot? Kim Dzsong Un belátta, hogy a nemzetközi büntetőintézkedések hatására Phenjannak reformokat kell véghez vinnie a gazdaságban a talpon maradáshoz. Azóta ugyanis, hogy a kínai export jelentősen visszaesett, súlyos nehézségekkel kell szembesülnie a sztálinista államnak, s már az a veszély fenyeget, hogy nem tudják fenntartani az igen szűk pártelit fényűző életmódját. Egy korábbi magas rangú észak-koreai diplomata, Tae Jong Ho a North Korea News szerint elmondta, egy kínai-vietnami jellegű nyitás képzelhető el a gazdaságban. Észak-Koreát 14 különleges gazdasági övezetre oszthatják fel. A reformok keretében elsősorban a turizmust fejlesztenék, ez azonban valamiféle politikai nyitást is feltételezne.

Nem kizárható az sem: az állhat Észak-Korea döntése mögött, hogy egyes phenjani politikusok számára túl gyors a nyitás Szöul, illetve Washington felé. Olyan feltételezések is napvilágot láttak, melyek szerint Phenjan így akar a Trumppal folytatandó tárgyalások előtt konkrét ígéreteket kicsikarni az amerikaiaktól.

Rónay Tamás

Lájkoljon minket a Facebook-on is!