Előző
Következő
új cikk

Vélemény

Civil beszéd - Hallgassunk minisztert!

Népszava|2018. máj 19. 06:06
[A+ A-]

Minisztereket, pontosabban miniszterjelölteket hallgatni élmény. Ne tévessze meg Önöket, hogy a miniszterek bizottsági meghallgatásán a képviselők arcán ez kevésbé tükröződik. Andalító dallamokat hallgatni sem rossz, mesét vagy vicceket sem, de a miniszteri bemutatkozás mindezeknek a kombinációja. Idősebbek emlékeznek a régi rádiókabaré szignáljára: „Hallgassunk kabarét, a kabaré az nagyszerű dolog…” Modern átiratban ez már így hangzana: „Hallgassunk minisztert, a miniszter az nagyszerű dolog./ Jobb, mint a miniszter, nincs is talán, amíg a föld forog.”

Minisztereket nem azért jó hallgatni, mintha sokat tudnánk meg a konkrét terveikről. Ezek nem is különösebben számítanak, eddig is inkább a kormányfő döntött, most meg pláne. Egy törvénymódosítás nyomán a miniszterek a munkatársaikat sem választhatják ki maguk: a Miniszterelnökségen egy politikai komisszárként működö államtitkár a főnöke nevében megvétózhatja bármely munkatársukat, osztályvezetői szinttől fölfelé. Ha valaki önállóskodik, előbb-utóbb az országgyűlés leghátsó sorában találja magát, mint Lázár. Van ott még egy-két hely, csak tessék vigyázni.

A jelöltek vigyáznak is, fegyelmezetten szóba hozzák a kötelezőket: migrációt, népszaporulatot, nemzeti és keresztény elhivatottságot. Néha ez némi leleményt igényel, pl. az egyéb aggasztó tüneteket normális helyzetben nem mutató agrárminiszternél. Most viszont a nemzet vaddisznói ellen orvtámadást intéző szendvicses migráns démoni figuráját festette fel a magyar mitológia árnyalakjai közé. Fogadni mernék, nem átall majd azzal védekezni (mármint a migráns, nem a mérgezett vaddisznó vagy a tárcavezető), hogy csak Zrínyi Miklóst akarta megbosszulni, de ez sorosista szédítés. Ezzel az új miniszter azonnal aranyérmes lett a legszórakoztatóbb kormánytag címéért folyó versenyben, váratlanul leelőzve az addig rivális nélküli Németh Szilárdot és a szintén remekül rajtoló Káslert. Lesz itt móka, kacagás. Két poén között elmondta azt is: 50 ezer közmunkást akar átvezényelni a versenyszférába, értsd az új földesurakhoz, akik így a minimálbérnél is kevesebbért használhatják az ország legolcsóbb munkaerőit. Ha az Unió tényleg csökkenti az agrártámogatásokat, sebaj: behozzák a kieső pénzt azokon, akik a legkiszolgáltatottabbak.

Nem kopott meg az emberminiszter varázsa sem. Szólt a sport révén elsajátítható önfegyelemről (a családban úgy tapasztalom, ez pl. a magyar focihoz valóban minden meccsnéző számára nélkülözhetetlen volna, különben 90 percig dühödten átkozódik és ordibál, mint az enyimek). Az oktatásban közkívánatra méltó helyet kap „a magyarság történelmének spirituális és szakrális ismerete” (bármi legyen ez, az unokák nálunk is szinte naponta hiányolták). Marad a mindennapi testnevelés óra, ez nem annyira spirituálisan, mint inkább virtuálisan, amikor nincs tornaterem. Ha jól értem, bónuszként ígéretet kaptunk egy kis végbéltükrözésre is, legalábbis arra, hogy most már tényleg egy-két hónapon belül indul uniós pénzből a valóban fontos össznépi vastagbélszűrés, amiről már több ízben állították, hogy kiválóan folyik. Arra következtetek, megint belekergetnének minket egy olimpia-rendezésbe is. Miniszter úr melegen érvelt amellett, hogy „minél több nemzetközi sporteseményt szervezzünk”. Tessék, Ajkán meg veteményeskertet csináltak egy futballpályából, mit gondolnak ezek, karfiolt mutogassunk a NOB-nak?!

Az agrárminiszter és az egészségügy területén (a többiben persze nem) Kásler professzor úr legalább szakember, ha hagyják őket a migráns- és szendvicsüldözés, a spirituális izé oktatása és egyebek helyett azzal foglalkozni, amihez értenek, abból még jó is kisülhetne. Aggódom viszont a külpolitikáért és az igazságügyért. A legharciasabbnak t. i. nem is a honvédelmi miniszter mutatkozott. (Az ő meghallgatásán csak az okozott kisebb meglepetést, hogy a parlamentben 2010 óta meg sem szólaló Bíró Márk képviselő váratlanul a hangját hallatta: arrébb tessékelte a kameraállványt, mert nem fért el tőle). Ez a cím a régi-új külügyminisztert illeti meg, aki az „amilyen lesz az adjonisten, olyan lesz a fogadjisten” csatakiáltással fenyegette meg ellenségeinket, akik ugyebár számosak. Az igazságügyminiszter sem nyuszi: a kétharmad birtokában juszt is létrehozza a káderekkel feltöltendő közigazgatási különbíróságokat. Nem tűrheti tovább, hogy mindenféle megbízhatatlan bírók ítéljenek választási csalásokról, közbeszerzésekről, kötelezzék az államot kellemetlen adatok kiadására, felülbírálják magát a Nemzeti Bankot és a Médiahatóságot. Igaz, azzal nyugtatott, hogy „a bírói függetlenség a demokrácia állócsillaga”, de - mint tudjuk - ez a kormány lehozná nekünk a csillagot is az égről.

Megtudtuk még, hogy lesz felturbózótt lex Soros, alaptörvénymódosítás, nemzeti konzultáció, első kapavágás Pakson, nem lesz viszont áfa-csökkentés és egyhamar euró, az Európai Ügyészségnek pedig túró a fülibe. Annál is inkább, mert Palkovics váratlan kinyilatkoztatása szerint „a korrupció nemzeti kategória”. Ami nemzeti, ott meg Brüsszelnek kuss. Magyar ember magyar füle magyar minisztert hallgasson!

Lendvai Ildikó volt országgyűlési képviselő