Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

A nők helyzete semmilyen szempontból nem jó

Népszava|2018. máj 19. 05:20
[A+ A-]

NŐKÉPVISELET Hegyesi Beáta, Szél Bernadett és Bangóné Borbély Ildikó pártpolitikusok egyaránt a nők helyzetbe hozása mellett törtek lándzsát - FOTÓ: FES

Nem a munkahelyi zaklatás vagy a szexuális kizsákmányolás a magyar nők legfőbb gondja, hanem a megélhetés - derült ki a Nőügyek 2018 címmel összegzett felmérésből.

„Legyen két gyereked 10 év fölött, és te legyél 25”, „Ha már szültél, az is hátrány, mert a kicsi gyerek beteg lesz, nem kellesz, ha még szülés előtt vagy, azért nem kellesz”, „A gyerekeink már felnőttek, a szüleink megöregedtek, és mindenki segítségre szorul. Úgy kéne lenni a köztesben, mint egy támogató rendszer, amire sem időd, sem pénzed nincs”. Az idézetek a Nőügyek 2018 című kötetben megjelent kutatásból származnak, és nagyjából össze is foglalják, mi ma Magyarországon a nők legnagyobb problémája: úgy kellene gondoskodniuk minden segítség nélkül hozzátartozóikról, hogy mellette dolgozniuk is kell, ez pedig feloldhatatlannak tűnő feszültséget okoz.

A nő a magyar munkaerőpiacon sehogy se jó – summázta Kováts Eszter, a kutatást finanszírozó Friedrich Ebert Stiftung programvezetője, a kötet szerkesztője és egyik szerzője a Závecz Research közreműködésével tavaly októberben és decemberben készült kutatás eredményeit bemutató konferencián. Az előbb fókuszcsoportos interjúkkal a problémákat a nők körében feltérképező, majd egy ezeket alapul vevő, 1000 férfi és nő megkérdezésével készült kérdőíves felmérés alapján összeállt vizsgálati eredményekből élesen körvonalazódik az anyaság és a munkavállalás feszültsége. Aki még a gyerekvállalás előtt áll, azért nem látják szívesen a munkaadók, mert majd lesz gyereke, akinek meg már van, azért nem. Ha már kirepült a gyerek, akkor nem elég gyors, vagy éppen túlképzett – sorolta Kováts Eszter. A 40-50-es korosztály pedig úgy érzi, velük senki sem foglalkozik, holott kettős szorításban vannak: a gyerekeik és a munka mellett idős vagy beteg szüleikről is gondoskodniuk kell. Utóbbihoz ugyanakkor még kevesebb intézményes segítséget kapnak, ezért jellemzően családjuk, szűkebb környezetük nőtagjaitól várnak segítséget. A nők elmondták azt is: szeretnének gyereket, de nem tudják anyagilag megengedni maguknak, és rendkívüli ellentétet éreznek abban, hogy „legyen gyerek, de amint kibújt, nem adják meg azt a segítséget, ami lehetővé tenné a gyereknevelést.”

Orbán Viktor, a nők barátja
Elégségesre vizsgáztak a pártok a nőügyeket tekintve: a megkérdezettek több mint fele nem lát olyan pártot, amely képviselné a magyar nők problémáit. Azok, akik mégis meg tudnak nevezni ilyen pártot, leginkább a Fideszt látják nőbarátnak. A kormánypárthoz kötődnek a legtöbbször említett, pártok által felkarolt női ügyek is, mint például a gyed extra vagy a nők korkedvezményes nyugdíj-lehetősége. Ez alapján az sem meglepő, hogy Szél Bernadett után Orbán Viktort és Novák Katalint látják a nők legnagyobb barátjának. A megkérdezettek kétharmada ugyanakkor egyáltalán nem tudott olyan politikust említeni, aki képviselné a nők ügyeit.

A kutatás egyik fontos megállapítása, és talán a nőkkel megállapodást kötni szándékozó Orbán Viktor számára is fontos üzenete, hogy a magyar nők számára a munkavállalás nem az emancipáció és az önkiteljesedés terepe. Ugyanis a munka világa számukra – ha egyáltalán a részévé tudnak válni – a megélhetésről szól. A fókuszcsoportos beszélgetések során – ahol szándékosan a hátrányosabb helyzetű rétegeket kérdezték, mivel őket jellemzően kevésbé érik el a kutatások – a munkahelyi körülményeket olyan kemény szavakkal illették, mint kiszipolyozás, kizsákmányolás, rabszolgaság.

Nem várnak csodát a női politikusoktól sem
Akkor sem történne jelentős változás a hazai politikai életben, ha több női képviselő ülne a parlamentben – ezt gondolja a kutatásban megkérdezettek 40 százaléka. Csaknem harmaduk szerint viszont a női politikusok számának növekedése pozitív hatással bírna. Ezek az eredmények arra engednek következtetni: a magyar társadalom nagy reményeket ugyan nem fűz hozzá, ám nem lenne ellenvetése, ha a pártok több női politikusnak adnának lehetőséget. A magyar parlamentben ugyanakkor rendkívül alacsony a női képviselők aránya: az előző ciklusban minden tizedik parlamenti képviselő volt nő, a választások után most 12 százalék az arányuk az országgyűlésben.
Ez alatta marad az uniós átlagnak, a skandináv országokhoz képest pedig negyedannyi női képviselőt jelent – mutatott rá a kutatási eredmények ismertetését követő pódiumbeszélgetésen Hegyesi Beáta, a Párbeszéd elnökségi tagja. Pedig, mint mondta, ahol több nő van jelen a politikában és a gazdaság vezető pozícióiban, ott jobban működik a gazdaság, a társadalom is, és nagyobb az esélyegyenlőség.
Szél Bernadett, az LMP társelnöke úgy fogalmazott: tarthatatlan, hogy mindkét nemet érintő ügyekben csak az egyik nem hoz döntést. A női kvótát ezért fontosnak tartja, és hangsúlyozta: az nem arról szól, hogy alkalmatlan nőket hozunk pozícióba, hanem arról, ha két alkalmas ember közül az egyik nő, a másik férfi, akkor a nőt kell segíteni, mert amúgy hátrányban van. Az LMP 9 fős frakciójából egyébként 4 nő – jegyezte meg.
Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP politikusa úgy vélekedett: ha nem lenne kvóta, még ennyi nő sem ülne a parlamentben. Megjegyezte: nőként nehéz elindulni a politikában, a Fidesz pedig a nők helyét otthon, a család mellett kijelölő üzeneteivel rengeteget ártott a nők politizálásának. Szerinte fontos volna, hogy több női miniszter és államtitkár legyen, mert jelenleg nőügyek vannak, de nőpolitika nincs. A kormány csak családpolitikáról beszél, ami azt a sztereotípiát erősíti, hogy a gyereknevelés csak a nő feladata.
A Fidesz részéről a rendezvényre egyetlen politikus sem tudott időt szakítani.

A materiális ügyeket jobban be kell emelni a nők helyzetéről folytatott diskurzusba, világnézettől függetlenül nincs kereslet a kultúrharcos retorikára, a nők nem a férfiakkal való szembenállásként fogalmazzák meg problémáikat – vonta le a legfontosabb tanulságokat Kováts Eszter.

A nők által felsorolt problémák között ugyanis kiemelkedően hangsúlyosan jelentek meg az anyagi kérdések: a bérek, az árak, a hitelek, a lakhatás, a munkanélküliség vagy a munkahelyi problémák. Ugyanakkor ezeket nem tipikusan női problémaként érzékelték.

Ezen nehézségek hangsúlyosságát a kérdőíves felmérések is megerősítették – mutatott rá Gregor Anikó, szociológus. Az 1-5-ig terjedő skálán lényegében azonos súllyal – 4 feletti értékkel - jelent meg a gyes, gyed utáni munkába állás nehézsége, a megbecsültség hiánya, a munka és a magánélet kettős terhe, az egyedülálló szülők gondjai, a tartósan beteg gyerekek ápolása, a gyerekekkel kapcsolatos nagy kiadások, valamint az, hogy a részmunkaidőért járó bérből gyakorlatilag lehetetlen megélni.

A válságtünetek már látszanak
A munkáltatóknak fel kell ismerniük: rájuk is visszaüt, ha nem segítik a nőket gondoskodói és munkahelyi feladataik összeegyeztetésében – véli Gregor Anikó szociológus, a Nőügyek 2018 című kötet egyik szerzője.
- Meglepték a kutatási eredmények?
- Nem számítottunk arra, hogy a megélhetési kérdések ennyire dominálnak, vagy hogy a nők ilyen kemény szavakkal illetik majd a munkaadókat. A válaszok arra világítanak rá: a munkaadók ellenérdekeltek abban, hogy olyan munkakörülményeket teremtsenek, amelyek lehetővé tennék az otthoni gondoskodó feladatok elvégzését.
- Arról eddig is sokat lehetett hallani, hogy a munka és a magánélet összeegyeztetése mennyire nehéz.
- Valóban, de itt már nem csupán összeegyeztetési kérdésekről van szó. A kutatás alapján a munka világa feltételezi, hogy a gondoskodó munkákat valaki fizetetlenül el fogja végezni, és erre a jövőbeni munkaerő-utánpótlás miatt szüksége is van. Mégsem teremt erre lehetőséget. Mindez a magánéletre rendkívül erodáló hatással van, roncsolja az emberi kapcsolatokat. Ez vissza fog ütni a munka világára is. Ha csupán a demográfiai helyzetet nézzük: nem születik elég gyerek, nem lesz elég új munkaerő.
- Ez női probléma? Ha egy férfi neveli egyedül a gyermekét, hasonló helyzetbe kerül.
- Azért válik női problémává, mert a sztereotípiák, a társadalmi elvárások miatt jellemzően a nőkre hárul a gyermeknevelés és az idős, beteg hozzátartozókról való gondoskodás.
- A kutatás szerint elsősorban a családtól, a szűkebb környezettől, annak is a női tagjaitól várnak segítséget a nők. De láthatóan ez nem annyira működik.
- Nagyon fontos lenne, hogy legyen olyan intézményi ellátórendszer, amely ezeket a terheket csökkenti, valamint, hogy a munkavállalók felismerjék: ebben nekik is szerepük van. A végtelenségig ez a rendszer nem tartható fenn. A gondoskodás válságtünetei már most látszanak, globálisan is. A kelet-európai nők gondoskodnak a nyugat-európai idős vagy beteg hozzátartozókról, mert az ottani nők a munkaerőpiacon dolgoznak. Emiatt viszont itthon nincs, aki elvégezze ezeket a feladatokat.
- A szexuális zaklatás vagy a szülés körüli problémák – kiszolgáltatott helyzetek, kevés beleszólási lehetőség - kevésbé hangsúlyosan jelent meg a vizsgálatban. Nem érzik ezeket problémának a magyar nők?
- A szexuális zaklatás még mindig egy intim téma, egy idegen kérdezőbiztos előtt kevesen merik felvállalni. Ami a szüléseket illeti: az alárendelt helyzet, az önrendelkezés hiánya számos nő hétköznapi életének annyira a része, hogy számukra szinte el sem képzelhető, történhetne másképp is, mint ahogy megtapasztalják.

A szexuális zaklatás, a párkapcsolaton belüli erőszak, a szülés és a fogamzásgátlás körüli nehézségek ugyanakkor kevésbé hangsúlyos -de még mindig 3 és 4 közötti értékkel bíró - problémaként jelentek meg, igaz, ezekben a témákban magas volt a nem válaszolók aránya is.

A kutatás rávilágított arra is: a szűkülő jóléti források elosztása erőteljes feszültségeket kelt az egyes társadalmi csoportok között. A fókuszcsoportos beszélgetések során előkerült a nyugdíjasok Erzsébet-utalványa, a nagycsaládosok magasabb juttatásai, a határon túliak anyaországban élőkhöz képest nagyobbnak vélt támogatása. Sokkoló ezen témák átpolitizáltsága, ami a nők közötti szolidaritást is erodálja – fogalmazott Gregor Anikó. A kérdőíves kutatás ezen törésvonalak meglétét alátámasztotta: a megkérdezettek szerint az állam jobban támogatja a határon túliakat, a cigányokat és a menekülteket, mint az igazságos volna, a nagycsaládosok, a nyugdíjasok, a munkanélküliek és a gyerekes családok támogatását illetően pedig erős a megosztottság.

A leggyakrabban említett Top5 probléma a nők körében*
18-29 éves,     30-39 éves,      40-49 éves,      50-59 éves,     60 éves +
megélhetés, anyagiak (16) megélhetés, anyagiak (22) munka-magánélet feszültség (16) diszkrimináció (19) megélhetés, anyagiak (24)
GYES/GYED utáni munka (16) munka-magánélet feszültség (15) munkahelyek, munkanélküliség (16) megélhetés, anyagiak (10) munkahelyek, munkanélküliség (8)
munkahelyek, munkanélküliség (16) munkahelyek, munkanélküliség (10) megélhetés, anyagiak (12) munka-magánélet feszültség (9) magány (8)
diszkrimináció (9) diszkrimináció (9) diszkrimináció (6) GYES/GYED utáni munka (9) munka-magánélet feszültség (16)
munka-magánélet feszültség (9) egyéb (6) házimunka, háztartás (6) gyerekes nők helyzete (7) nyugdíjak (6)
* korcsoport mentén, százalék

Varga Dóra

Lájkoljon minket a Facebook-on is!