Előző
Következő
új cikk

Népszava Anno

A Halley-üstökös nem pusztította el a világot

Népszava-összeállítás|2018. máj 20. 10:00
[A+ A-]

Smithfielden (Angolország) egy szokatlan természeti tünemény nagy rémületet keltett - A rémmeséktől izgatott fantáziájú emberek hiába ugráltak a kutakba, hiába őrültek meg, nem történt semmi baj

A Halley-üstökös nem pusztította el a világot, még csak egy apró bogárkának se oltotta ki az életét, még csak egy fűszálat se mozgatott meg. A csóváján — ha igaz — keresztülforgott a Föld anélkül, hogy a világ vége bekövetkezett volna. A rémmeséktől izgatott fantáziájú emberek hiába ugráltak a kutakba, hiába őrüllek meg, nem történt semmi baj.

Azok, akik a legrettegettebb éjszakát, a szerdáról csütörtökre virradót, átfélték- vagy átmulatták, azt tapasztalták, hogy sem félni, sem dáridókat csapni nem érdemes. Az üstökösből nem láthattak semmit, a csóvájából sem, de még a csillagászati intézetek műszerei sem vettek észre semmi olyasmit, amiből arra következtethettek volna, hogy a csóvájába belejutottunk, áthaladtunk. A bécsi csillagászok azt mondják, hogy még messze vagyunk a csóvától, a vele való találkozás csak napok múlva történik meg. Ők látták is a csóvát.

Az ógyallai csillagvizsgálóban a kritikus időben különböző megfigyeléseket végeztek. Azt mondják az ógyallai csillagászok, hogy az előzetes számi-tások szerint az üstökösnek csütörtökön reggel 4 óra 29 perckor együttállásba kellett kerülnie a földdel és a nappal, ami azt jelenti, hogy az üstökös akárcsak a napfogyatkozáskor a hold, eltakarja előlünk a napot, mert elvonul előtte. Ez eltakarás természetesen nem idéz elő napfogyatkozást, mert az üstökös magja is oly ritka anyag, hogy a nap mit sem veszthet fényéből.

Az elvonulás egy óra hosszáig tarthatott. Ez idő alatt lefotografálták a napot, de a képen nem látható az üstökös. Arra a kérdésre, hogy belejutott-e a föld az üstökös csóvájába, azt felelik, hogy ha a számítások helyesek voltak, igen, mert az üstökös csóvája a földre irányult s hossza a hetvenmillió kilométert is meghaladja. Hogy mikor léptünk be a csóvába és mikor röpültünk ki belőle, pontosan nem tudható

A Berlinbe érkezett jelentések teljesen megerősítik a szakemberek jóslatát, hogy a főidnek át-haladása az üstökös csóváján semmiféle nevezetesebb tüneményekre nem ad alkalmat. A kísérletek mindenütt negatív eredménnyel végződtek. Távirati zavar sem állott be.

Londoni jelentés szerint Smithfielden (Angolország) egy szokatlan természeti tünemény nagy rémületet keltett. Állítólag kristályszerű felhő látszott az égbolton és a földre pikkelyes apró porszemek hullottak, és ha ez a tünemény nem káprázat, akkor nyilván az üstökös megjelenésével függ össze.

Az üstökösvárás éjszakáján talpon voltak mindenütt. Budapesten is zsibongott az élet. Magaslatokról vigyázták az égboltozatot, persze hiába Rómában, Párisban, Bécsben egész reggelig tartó mulatozások folytak. Éjfél után a lapok különkiadásokban számoltak be a — semmiről.

Népszava 1910. május 20.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!