Előző
Következő
új cikk

Tudomány

Élet lehet a Vénusz feletti felhőkben

Népszava|2018. máj 22. 05:15
[A+ A-]

Nem ez a hely, ahol a földön kívüli életet lehet keresni, de ezzel együtt a Vénusz poklában is lehet élet. Nem a felszínen, hanem a felhőkben, 50 kilométer magasságban.

A felszínén megolvadna az ólom. 480 Celsius foknál is magasabb a hőmérséklet és olyan a légnyomás, amely két óra alatt képes lenne szétlapítani egy űrszondát. A Vénusz nem nyerné el a Naprendszer lebarátságosabb csillagának pálmáját, pedig a Földhöz hasonló tömegével és méreteivel, atmoszférájával és a rásütő Nappal, Földünk ikerpárja lehetett volna, ha az üvegházhatás fokozódása nem változtatta volna széndioxiddal és kénsavas esőkkel teli pokollá – írja a Le Nouvel Observateur. Nem ez a hely, ahol a földön kívüli életet lehet keresni, a tudósok érdeklődése a Marsra és „óceáni holdjaira” összpontosul. Ezzel együtt a Vénusz poklában is lehet élet. Nem a felszínen, hanem a felhőkben, 50 kilométer magasságban a hőmérséklet és a légnyomás a Földéhez hasonló és a mikrobák a savas esőben is tudnának élni. A tudomány kezd effelé orientálódni.

Magellán - Felszínét 1990–94 között térképezte fel Fotó: Wikimédia

Magellán - Felszínét 1990–94 között térképezte fel Fotó: Wikimédia

A wisconsini Madison egyetem nemzetközi kutatócsoportja a potenciális vénuszi életet vizsgálta. És nem tartja lehetetlennek az alacsony felhőkben a mikrobák jelenlétét, mivel a hasonló magasságú földi felhőkben is találtak olyan organizmusokat, amelyek oxigén nélkül, savas környezetben élnek. Ezek a szervezetek képesek széndioxiddal táplálkozni és kénsavat termelni.

Lehet, hogy a vénuszi élet kulcsa a múltjában keresendő. Ha volt víz a felszínén, ahogy a tudósok gondolják, mennyi ideig volt? Elég ideig ahhoz, hogy az élet kifejlődhessen, aztán a felmelegedés miatt a felhőkbe költözzön? A kutatóközpont a modellizációk alapján úgy számolja, hogy a Vénuszon körülbelül 2 milliárd évig volt folyékony víz, sokkal hosszabb ideig, mint ahogy azt feltételezik a Marson. „A Vénusz lett volna az első lakható világ a naprendszerben?” – kérdezi Michael Way, a NASA kutatója, és csapata a Geophysical Research Letters-ben. Ezek a kutatók olyan szuperszámítógépet használtak, amely a földi klímát modellezi és így próbálják rekonstruálni a Vénusz fejlődését. Ők arra a következtetésre jutottak, hogy a Vénusz 715 millió évvel ezelőttig lakható volt, olyan korszakban, amikor a Földön már soksejtű mikroorganizmusok léteztek. Utána vulkánkitörések alakították ki a katasztrofális üvegházhatást, amely létrehozta a jelenlegi körülményeket. Ha volt élet, az egyre magasabbra menekült abban a mértékben, ahogy a felszín elviselhetetlenebbé vált és a víz elpárolgott.

Lehet, hogy a jelenség most is megvan és magyarázza az atmoszferikus kontrasztokat, a sötét csíkokat, amelyek elnyelik az ibolyán túli sugarakat. A kutatók ezket azokhoz a pitoplanktonokhoz hasonlítják, amelyeket a földi óceánokban lehet látni.

„Az élet a vénuszi felhőkben nem olyan őrült feltételezés, ha életet feltételezünk az óceánok mélyén, a jég alatt vagy a naprendszer litoszféráiban (a Föld külső, a kéregből és a legfelső köpenyből álló, szilárd, merev kőzetburka)” – jelentette ki David Grinspoon, a Planetary Science Institute munkatársa, a stanfordi egyetemen tartott Breakthrough Discuss konferencián.

Meg lehet erről talán győződni azzal, hogy robotokat küldenek fel – vélik a kutatók, akik támogatják a VAMP-programot, egy félig repülő-, félig léghajó, amely lebegve tudna adatokat gyűjteni a vénuszi felhőkben.

Űrszondát indítanak 2032-ben
A Vénusznak szentelt utolsó szonda, a NASA Magellán missziója 1994-ben fejeződött be. Azóta az európaiak felküldték a Venus Expresst, amely értékes adatokat adott az atmoszféráról a vulkáni aktivitás lehetséges megmaradásáról. A japánok az Akatsuki-Ikarost bocsátották fel, a klíma tanulmányozására, Indiának és Oroszországnak is vannak hasonló tervei.
Most az Európai Űrügynökség spekulációba kezdett, hogyan maradhatna ember huzamosabb ideig egy a Földdel szomszédos bolygón. Ha terveiket sikerül megvalósítani, hatalmas előrelépés következhet az űrkutatás történetében. Az EnVision névre keresztelt kiruccanás a Vénuszra az ESA Cosmic Vision Science tudományos program keretében valósulhat meg, a tervek szerint 2032-ben. A Vénuszra öt, az ExoMarshoz hasonló kutató űrszondákat küldenek, melyek többek között feltárhatják a felszíni közegben rejlő kockázatokat, és a különböző geokémiai elemek eloszlását is megvizsgálhatják.
Günther Hasinger, az ESA tudományos részlegének igazgatója bizakodva tekint a jövőbe, nagyon elégedett az eddigi űrszondatesztekkel. A következő években további tesztelések várhatók, és, hogy végül a Solar Orbiteren, az Euclidón, a Platón és az Arielen kívül melyik szerkezet indulhat felderítésre, arról 2021-ben döntenek.

Göbölyös N. László írása a Népszavának

Lájkoljon minket a Facebook-on is!