Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

Gyenge forint, magas árak

Népszava|2018. máj 25. 05:22
[A+ A-]

LÁTVÁNYOSAN NÓ A BENZINÁR - A drágulás mérsékli a fogyasztást FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

Növekvő infláció mellett drágulás várható a kiskereskedelemben is. Különösen az import termékekért kell majd többet fizetnünk.

Villámcsapásként érhette a fogyasztókat a forint árfolyamának zuhanása a mérvadó valutákhoz, az euróhoz, illetve a dollárhoz képest. Ez a hétköznapok nyelvére fordítva drágulást jelent a kiskereskedelemben is, vagyis ugyanannyi pénzért kevesebb árut vásárolhatunk. Így üröm is vegyül a kereskedelmi forgalom impozáns növekedési adatainak olvasásának örömébe.

Pedig idén márciusban a kiskereskedelmi üzletek forgalma főként a húsvéthatás miatt, 7,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 7,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 7,4, az üzemanyag-kiskereskedelemben 5,1 százalékkal emelkedett az értékesítés nagyságrendje. A 2018. január–márciusi forgalmi adatok 7,3 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának adatait.

A márciusban vásárlók pénzének 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelmi boltok, 15 százaléka pedig az üzemanyagtöltő állomások kasszáiba került.

A következő hónapokban drágulás várható a gyenge forint és az emelkedő üzemanyagárak miatt is, s ez elsősorban az import termékeknél, a déli gyümölcsöknél, műszaki cikkeknél, ruházati termékeknél, kozmetikai, illatszer áruknál lesz érezhető – nyilatkozta a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.

Az áremelkedések mértékéről nehéz jóslásokba bocsátkozni, hiszen az termékenként és az értük kifizetett devizától is függ - jegyezték meg gazdaság elemzők, hozzátéve, hogy a forint gyengélkedésével még hosszabb ideig számolni kell. Ez ugyanis segítheti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos inflációs céljának elérését, és így a gazdaság élénkítését. A jegybank az alapkamat emeléssel ugyan erősíthetné a hazai fizetőeszközt, de az visszavethetné az éppen beinduló hitelkeresletet a magán és a versenyszférában.

A tartósan gyenge forint és az emelkedő kőolaj-, illetve üzemanyagárak fékezhetik a kiskereskedelmi növekedés ütemét, és az éves 5 százalék körüli mennyiségi bővülés elmaradhat a várakozásoktól – említette Vámos György.

Figyelmeztető jel, hogy tavaly 4 ezer kiskereskedelmi üzlet, közöttük ezer élelmiszerbolt szűnt meg - írta a Blokkk.com szakportál. A munkaerőhiány pedig masszívnak tűnik. Nagyságrendileg mintegy 20 ezer munkavállaló várnak az ágazatban. Ennek részben az is oka, hogy az elmúlt időszak jelentős béremelései ellenére a kereskedelem még mindig a nemzetgazdasági átlag alatt fizeti a dolgozóit. Az ágazat szereplőinek többsége pedig már nem nagyon tud bért emelni, mert a forgalom nem nő olyan mértékben, mint a keresetek. A kistelepüléseken a boltok úgy kénytelenek a kötelező minimálbért, illetve a szakmai bérminimumot kifizetni, hogy tudják, a forgalom nem fog növekedni, az éves szinten állandónak tekinthető. Az egyre népszerűbb online kereskedelem is a kisboltok forgalmát csökkenti, bár az üzemanyagárak emelkedése a szállítási költségek növekedésével jár együtt, és ez némileg megdrágíthatja az internetes vásárlásokat is.

A múlt évben már 18 olyan települést tartottak nyilván, ahol semmilyen bolt nem működött. Ennél jóval több helységben nincs élelmiszer bolt, illetve sok helyen csak a hét bizonyos napjain tartanak nyitva. A mozgóboltoknak sem éri meg például az elöregedő kis településekre árut szállítani és értékesíteni. Ahol pedig még vannak aktív munkavállalók, gyakran inkább a közeli városba mennek valamelyik kiskereskedelmi lánc üzletébe vásárolni, ahol olcsóbban juthatnak a kívánt termékekhez.

Vihar egy pohár vízben
A hazai élelmiszer kiskereskedelemben nem okozott alapvető változásokat a CBA alapító Baldauf László lépése, a csaknem tucatnyi üzletének eladása a Liedlnek, illetve a Sparnak. Az sem változtat a piaci arányokon, hogy hat tulajdonostársának egyenlő arányban, névértéken eladja az üzlethelyiségeket bérbeadó cégben meglévő részesedését, 300 millió forintért.
A Népszavának nyilatkozó ágazati szakember elmondta, hogy a hazai mintegy 40 ezer élelmiszerbolt közül mindössze néhány ezer a multicégeké, de a forgalomban a részarányuk tavaly 54, a hazai üzletláncoké és boltoké pedig 46 százalék. A hazai élelmiszer kiskereskedelmi torta felosztásán a Baldauf-féle tranzakció érdemben nem változtat.
A szakember úgy vélte, ennek a lépésnek sokkal inkább üzenetértéke van. Éppen a CBA alapító volt az egyike azoknak, akik azt szorgalmazták, hogy a magyar tulajdon kerüljön túlsúlyba a külföldivel szemben. Most, hogy a 76 éves üzletember visszavonult, mégis nemzetközi láncoknak adta el a saját tulajdonában lévő boltokat, vagyis úgy viselkedett, ahogy piaci körülmények között az elvárható.

Bihari Tamás

Lájkoljon minket a Facebook-on is!