Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

Adótrükkel lenullázott rezsikassza

Népszava|2018. máj 25. 05:00
[A+ A-]

FOTÓ: TÓTH GERGŐ

A Fidesz-KDNP a rezsicsökkentések elmaradása nyomán felgyülemlett tartalékkassza jelentős részét egy adózási trükk révén áttöltötte az állami költségvetésbe.

Mára lényegében kifogytak a további rezsicsökkentés – vagy akár a tarifa szinten tartása - alapjául szolgáló állami tartalékok – értesült a Népszava. Ennek elsődleges oka ismereteink szerint, hogy a körülbelül negyvenmilliárdot igénylő áprilisi választási gázárkedvezményt ehhez közelítő mértékű, harmincmilliárdos adóbefizetési kötelezettséggel sújtották. Bár szakértők szerint a Fidesz-KDNP a választások előtt mentesíthette is volna a tételt az adók alól, e lépést nem tették meg. Mivel az elmúlt három év nemzetközi áresései közepette elmaradt a hazai rezsi csökkentése, ebből számítások szerint közel 170 milliárdos többlethaszon gyűlt fel az állami gáznagykereskedőnél; habár az összeg elvben a lakosságot illetné, az mára – a töredéknyi forrást igénylő áprilisi „akciót” leszámítva - menthetetlenül elszivárgott az állam különböző bugyraiba.

Az Orbán-kabinet 2013-14-es rezsicsökkentéseit követően a nemzetközi olaj- és gázárak felükre-harmadukra estek. Ám ezt a kormány nem követte le további ármérsékléssel. Míg az MFGK nevű állami gáznagykereskedő eladási ára így szinten maradt, a piac összezuhanása okán egyre olcsóbban vásárolt, oldalukon tehát óhatatlan többlethaszon gyűlt fel. Az összeg szakértői számítások szerint 2015-ben 85 milliárd forintra rúgott. A további árcsökkentési felvetésekre a kormánypárt érdemi válasz helyett azt ismételgette, hogy a szociálliberális időszakban sokszor nőtt a díj. Ezzel szinte törölték a köztudatból, hogy míg az általuk kárhoztatott 2006-2007-es időszak során a lakossági gáz köbmétere 50-76 forintba került, addig azért - a zömmel államivá vált - ellátók még ma is több mint 100 forintot kérnek, pedig az olajár nagyjából az akkori szinten áll.

A felvetések látványos visszautasítása ellenére a kormánypárt 2016-tól mégis az egyre gyűlő többlethaszon elkülönítésére kötelezte az MFGK-t. Ezt olyannyira nem verték nagydobra, hogy a különkasszára az MFGK 2016-os mérlegének apróbetűs részei olvastán először tavaly hívta fel a figyelmet Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető; a változás bejelentésével a közműhivatal is várt vagy két évet. Mindenesetre a cég mérlegének e során 2016-ra 51 milliárd forint jelent meg. Értesülésünk szerint a kassza erre az évre már 82 milliárd forinttal fordult rá. Vagyis a nemzetközi energiatőzsdék emelkedése dacára még tavaly is nőtt a tartalék: a lakossági rezsi tehát magasabb volt az indokoltnál.

Az eddigi közlések szerint a kasszát az áprilisi, háztartásonként 12 ezer forintos, egyszeri, „semmiképp se választási” gázárkedvezmény valamivel több mint 40 milliárddal apasztotta. Ám ismereteink szerint ezután az MFGK-nak az adót is meg kellett fizetnie. Eme mintegy harmincmilliárdos tétel alig marad el a lakosságnak kifizetett összegtől. Adószakértők számításai szerint ennek nagy részét a személyijövedelemadó- és egészségügyi hozzájárulási kötelezettség teszi ki: a 12 ezer forintos számlakedvezmény ugyanis adóköteles természetbeni juttatásnak minősül. Ezen felül a tétel áfáját is állták. Szakértők szerint ezzel ugyan betartották a fő szabályt, de az állam ilyen esetben számos alkalommal élt már a mentesítés eszközével. Ilyen például a közmű-számlatartozások leírása vagy az erre nyújtott segély.

Azzal, hogy a Fidesz-KDNP nem vonta ki a gázszámlakedvezményt az adó alól, a mesterségesen magasan tartott rezsi nyomán felgyűlt, a lakosságot illető tartalék jó része csendben átfolyt a költségvetésbe. Pedig ezt úgy is el lehetett volna kerülni, ha a nemzetközi tőzsdék árzuhanását az Orbán-kabinet nem öncélú tartalékolásra fordítja, hanem azt a tarifa csökkentése útján – mintegy főszabályként - átengedi a lakosságnak. Tapasztalataink szerint a 2015-ös, még el nem különített 85 milliárd forint is beolvadt az állami társaság költségvetésébe: annak esetleges árcsökkentő hatását legalábbis senki – így az illetékes közműhivatal – se emlegeti. Mindezek nyomán a kasszában jelenleg körülbelül tízmilliárd forint maradt, ami szinte semmire se elég.

A tartalékok leapadása így további nemzetközi olaj- és gázárugrások esetén már inkább a rezsiemelés rémét vetíti fel. Ez ugyanakkor értesüléseink szerint egyelőre sem politikailag, sem gazdaságilag nincs napirenden. Az árak ugrását a – főleg állami – szektornak saját tartalékaiból kell ellentételeznie. Ha pedig kifogynának, akár költségvetési támogatás is szóba kerülhet a rezsi szinten tartása végett.

83 ezres gáztartozás a családok felé
Az Orbán-kormány immár 83 ezer forinttal tartozik a magyar családoknak a gázszámlában – közölte az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető.
A kabinet eddig is mindent elkövetett, hogy az emberek az indokoltnál drágábban jussanak az energiához: 2010 és 2012 között árat emeltek, de a lehetségesnél utána is csak kisebb mértékben csökkentették az árakat. 2015-ig az Orbán Viktor kötélbarátjához tartozó, offshore-hátterű MET-hez irányították az olcsó gáz hasznát, ezt követően pedig az állami cégnél gyűjtötték a tízmilliárdokat - vélekedett.
Lapunk értesülését a kormány "pofátlansága" újabb bizonyítékaként értékeli. A pénznek az embereknél lenne a helye, hogy senki ne fagyoskodjon a hidegebb napokon. A téli rezsicsökkentést még mindig sokan nem kapták meg. Ehhez képest a kormány az összeget nem hogy nem adta oda, hanem saját magára - stadionra, kisvasútra, hazug propagandára – költötte – fogalmazott az ellenzéki honatya.

Marnitz István

Lájkoljon minket a Facebook-on is!