Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

Ígéretből bő a termés

Népszava|2018. máj 28. 05:22
[A+ A-]

Az idős tulajdonosok eladják földjeiket. FOTÓ Kállai Márton

Még a régióban is lemaradóban a kiváló természeti adottságokkal rendelkező magyar mezőgazdaság. A gazdák jelentős része nem hatékonyan költötte el ugyanis az uniós forrásokat, kevés jutott fejlesztésre.

Nagy István, az agrártárca új vezetője még miniszteri meghallgatása során így foglalta össze a mezőgazdaság előtt álló legfontosabb feladatokat: a versenyképesség és a hatékonyság javítása, a foglalkoztatás bővítése, az öntözés ösztönzése, a szektor továbbfejlődését gátló osztatlan közös földtulajdonnak az integrációk megszüntetése, és nem utolsó sorban annak a célnak az elérése, hogy a fiatalok számára vonzóvá kell tenni a mezőgazdaságot. Azonban az általa megjelölt célok között nem sok újdonság volt felfedezhető, ezek mind olyanok, amelyeket az elmúlt nyolc évben a kétharmados többséggel rendelkező Orbán-kormányok megoldhattak volna. Azonban nem tették! Maradtak az ígéretek és egy szinte minden az agráriumban érintett által rossznak tartott földforgalmi törvény. Pedig lenne mit behoznia a magyar mezőgazdaságnak. Szakértők szerint az elmúlt 14 évben, amióta az unió tagjai vagyunk, mintegy 6 ezer milliárd forint érkezett Magyarországra a hazai agrárium, a gazdák támogatására, de a lehetségesnél sokkal kevesebbet költötték el sikerrel a jogosultak. A magyar termelők a földalapú támogatás nagy részét nem a gazdaságuk korszerűsítésébe forgatták vissza, hanem luxus beruházásokra fordították. Így hát Nagy István, nagy fába vágta a fejszéjét - erősítették meg ezt a vélekedést a szakemberek is.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) ellenzékiséggel igazán nem vádolható elnöke, Győrffy Balázs szerint is a magyar mezőgazdaság eredményei ugyan az elmúlt években javuló tendenciát mutattak, de vannak ágazatok, amelyekben még a rendszerváltás időszakának teljesítményét sem sikerült elérni, miközben a magyar mezőgazdaságban rejlő potenciál 18-20 millió ember napi élelmiszer ellátást tenné lehetővé.

A téma szakértője, Tresó István, a K&H Bank agrárüzletág fejlesztési főosztály-vezetője úgy véli, a hazai mezőgazdaság fejlődéséhez, a hatékonyság növeléséhez elengedhetetlen az emberi erőforrás, a technika, a technológia korszerűsítése és a mérethatékony, fenntartható gazdaságok kialakítása. Ez utóbbi azonban túlpolitizált, mert a fogalmat leszűkítik a kisbirtok-nagybirtok ellentétpárra. Holott a szakember szerint a mérethatékonyság annyit jelent, hogy az adott agrárvállalkozás képes-e, alkalmas-e a bővített újratermelésre.

Sokat elárul a magyar mezőgazdaság helyzetéről, hogy míg például Hollandiában átlagosan 14 ezer euró értéket termelnek meg egy hektáron - a magyarénál sokkal gyengébb minőségű földeken, - addig a hazai gazdák 1980 euró értéket állítanak elő. Ez az uniós átlag 40 százaléka.

Azután egyáltalán nem mindegy az sem, hogy valakinek 300 hektár szántója, vagy pedig szőlője van. A 300 hektár szántó jövedelme révén - képletesen szólva - éppen csak nem jár lyukas nadrágban a gyermek, ugyanennyi szőlőből pedig évente cserélheti a luxus autóját – érzékeltette Tresó István az ágazati jövedelmi különbségeket.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az elöregedő gazdatársadalomban törvényszerű a termőföld koncentrációja. A statisztikai adatok szerint, amíg országosan 12 hektár az átlagos birtokméret, addig a magánszemélyeknél 7, a társas vállalkozások esetében pedig 240 hektár, ami versenyképességi korlátnak számít. Így érthető, hogy az agrárszférán belül folyamatos az a törekvés, hogy a termelési költségeken belül a munkaerő költségek egyre kisebb hányadot képviseljenek. Ez azonban ellentmond annak, amit az agrárminiszter szeretne elérni, hogy bővítsék a mezőgazdaságban foglalkoztatottak körét. Még a NAK elnöke is úgy véli, hogy egyre többet kellene költeni a fejlesztésekre, az innovatív megoldásokra. Erre azért is szükség lenne, hogy ne csak Magyarországon világhírűnek mondott termékeket állítsunk elő, hanem ehelyett a nemzetközi piacon is elismert élelmiszert kínálhassunk. A gyenge külpiaci szereplésünk egyik oka éppen, az hogy a kutatás-fejlesztésre fordított összegek arányosan nagyon alacsonyak. Bár a most megalakult kormány ígérete szerint növelni szándékoznak a szükséges forrásokat – emlékeztetett a K&H szakértője.

Aki nem képes, vagy nem hajlandó áldozni a fejlesztésre az lemarad és kihullik a rostán – hangsúlyozta Győrffy Balázs is. A kamara a jelenlegi évi 1 300 milliárd forintos vidékfejlesztési forrást felemelné 2 000 milliárd forintra, amiből egyebek mellett ösztönözni lehetne a gazdák önkéntes szövetkezését, az innovációt is.

A Népszava kérdésre a kamara elnöke kifejtette, a jogi személyek földtulajdonszerzését továbbra sem szorgalmazzák, de a családi gazdaság tagjai magánemberként vásárolhatnának termőföldet. A köztestület létfontosságúnak tartotta az öntözés támogatását, hiszen jelenleg a 6,2 millió hektáros teljes termőterület alig 2 százalékát öntözik, vagyis 80-100 ezer hektárt, amit 20 év alatt 1 millió hektárra kellene bővíteni a termés és jövedelem biztonságának kedvéért is.

A mezőgazdaságban is égető gond, hogy már 30 százalék felett jár a 65 év felettiek aránya, ezzel szemben a gazdák alig 5 százaléka 35 év alatti. Kevés fiatal választja az agráriumot, mert nagyon alacsony a társadalmi elismertsége, holott éppen ez az az ágazat, amely képes lenne megfizetni és alkalmazni a legkorszerűbb technológiákat, technikákat is – jegyezte meg Tresó István. Egy korábbi felmérés szerint a felsőfokú agrárvégzettségű fiataloknak mindössze a 30 százaléka dolgozott a szakmájában. Ez az arány az utóbbi években sem változott. A teljes hazai agrárnépesség 3 százalékának van felsőfokú, és 7 százalékának középfokú szakirányú végzettsége. Ugyanakkor a nagyobb agrárcégeknél ennél sokkal jobb az arány.

Az is a magyar mezőgazdaság gyenge pontjaira utal, hogy a megtermelt jövedelemnek tavaly 61 százaléka uniós jövedelempótló támogatásokból származik, de ha nem lennének ezek a források, akkor a magyar agrárium szereplőinek legalább az 50 százaléka bedőlne - véli Tresó István. Győrffy Balázs egyébként még ennél is nagyobb mértékűre becsülte az ellehetetlenülő gazdaságok arányát.

A termelés hatékonysága a mezőgazdaságban évente átlagosan 0,5 százalékkal növekedett az utóbbi években Magyarországon, miközben az európai átlag 2.0 százalék, a balti államok és Románia a maguk majdnem 4 százalékával az élbolyban találhatók.

Bihari Tamás

Lájkoljon minket a Facebook-on is!