Előző
Következő
új cikk

Belföld

Visszavágnak a károsultak

Népszava|2018. máj 31. 05:04
[A+ A-]

VÁLASZÚT A precedensértékű ítélet alapján az állam alighanem jobban jár, ha visszaállítja a korábbi, igazságosabb rendszert - SHUTTERSTOCK illusztráció

Senkit nem hagynak az út szélén? Sok év elteltével kaphatnak anyagi elégtételt azok, akiknek rokkantsági ellátását jogsértően csökkentette a kormány.

Perek ezreivel kell szembenéznie az államnak, vagy pedig visszakozik a kormány, és a jelenlegi igazságtalan ellátási rendszer helyett visszaállítja a korábbi, de legalábbis ahhoz hasonló szisztémát. Nagyon leegyszerűsítve ezt a két kimenetelt jósolja most a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) azután, hogy alaposan kielemezték a Kúria tavaszi, precedens értékű döntését.

A Kúria ugyanis, ahogyan arról beszámoltunk, kezdeményezte: az Alkotmánybíróság semmisítse meg a rokkantsági „ellátás összegének kiszámítására irányadó, a korábbi ellátás drasztikus csökkenését eredményező szabályt”. A strasbourgi bíróság után ezzel a Kúria is kimondta, hogy a nagy felháborodást kiváltó eljárás sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, továbbá a magyar alaptörvényt. A „megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról rendelkező”, 2012 január 1-től hatályos törvény okozta jogsérelmet csak az Alkotmánybíróság háríthatja el.

Az, hogy idáig eljutott az ügy, annak a férfinak köszönhető, aki nem volt hajlandó beletörődni a vele történt igazságtalanságba. Az illető 2011 végéig rokkantsági nyugdíjban részesült. A jogszabályi változások miatt először rehabilitációs, majd rokkantsági ellátást kapott. Ennek összege a felét sem érte el a korábbi rokkantsági nyugdíjnak: a férfi ellátása 91 ezer 535 forintról havi 41 ezer 850 forintra csökkent. Miközben egészségi állapota nemhogy javult volna, inkább romlott.

A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hatályon kívül helyezte a csökkentett ellátásról szóló közigazgatási határozatot, és a hatóságot a ténylegesen bekövetkezett állapotjavulás vizsgálatára kötelezte. A kormányhivatal erre felülvizsgálatot kért a Kúriától – a többit pedig már tudjuk.

Az ellátások összegének csökkenése a perbeli eseten kívül azoknál is tömegesen jelentkezett, akik 2011. december 31-éig rokkantsági nyugdíjasok voltak, ezután pedig az új törvény és az elvégzett komplex minősítés alapján rehabilitációs ellátásra váltak jogosulttá – jelezte Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke.

Emlékeztetett rá, hogy 2012. január 1-jétől, ha a „komplex felülvizsgálat” során úgynevezett rehabilitációs ellátást állapítanak meg, akkor 2016. május 1-e előtt az ellátás összege azoknál, akiknek a foglalkoztatása rehabilitációval helyreállítható, a közfoglalkoztatási bér 40 százalékával, azoknál pedig, akik tartós rehabilitációt igényelnek, a közfoglalkoztatási bér 80 százalékával volt azonos. Ebből ráadásul még nyugdíjjárulékot is levontak. 2016. május 1-e óta ezeket az ellátásokat a mindenkori minimálbért alapul véve számítják ki. A MEOSZ elnöke szemléltetésként elmondta, hogy a közfoglalkoztatási bér 2012-ben 71 ezer 800 forint, 2013-ban 75.500 forint, 2014-ben pedig 77.300 forint volt.

A rehabilitációs ellátás összege tehát a „komplex felülvizsgálat” után már semmilyen összefüggést nem mutatott a jogosult korábbi ellátásának összegével, például a rokkantsági nyugdíjjal – hangsúlyozta Kovács Ágnes. Az ellátás összege gyakran annak ellenére csökkent, hogy az érintettek állapota ténylegesen nem javult. Különösen igaz ez a volt rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasok esetében, akiknek ellátását korábban a megszerzett szolgálati idejük, valamint nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetük alapján számították ki.

És még mindig nincs vége. Kovács Ágnes elmondása szerint további negatív változás sújthatta azokat, akik a rehabilitációs ellátás hároméves időtartamának letelte miatt, vagy azért, mert romlott az egészségi állapotuk, ismételt „komplex felülvizsgálaton” vettek részt. Előfordult, hogy az így megállapított összeg még az addig folyósított rehabilitációs ellátásnál is kevesebb lett.

A Kúria döntése nyomán biztosra vehető, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti a rokkantsági ellátásra vonatkozó vitatott jogszabályt, a kérdés csak az, mikor. A gond az, hogy még ez a döntés sem tudja orvosolni azok helyzetét, akikről fentebb szóltunk, hiszen ők nem rokkantsági, hanem rehabilitációs ellátásként kaptak sokkal kevesebbet korábbi rokkantsági nyugdíjukhoz képest. Kovács Ágnes arra számít, hogy a károsultak így is tömegesen – ezrével – indítanak majd pereket. Beláthatatlan, hogy összességében hány milliárd forint a tét.

Elégtétel
Megerősítette elmarasztaló ítéletét és további elégtétel megfizetésére kötelezte Magyarországot a strasbourgi emberi jogi bíróság Nagy Béláné rokkantnyugdíjas ügyében – adta hírül a távirati iroda 2016 végén. Az úgynevezett nagykamara szerint a magyar hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének magántulajdont védő passzusát azzal, hogy megtagadták Nagy Béláné rokkantnyugdíjának folyósítását. Az első fokon megítélt 10 ezer euró (mintegy hárommillió forint) vagyoni kártérítés mellett 5 ezer euró nem vagyoni kár megfizetésére kötelezték Magyarországot, valamint – a költségek és egyéb ráfordítások megtérítésére – közel 13 ezer eurót is fizetni kellett a baktalórántházai asszony számára.

A MEOSZ elnöke azonban elsősorban nem a perektől vár megoldást. Az igazán üdvözlendő lépés szerinte az lenne, ha a kormány visszaállítaná a korábbi, vagy egy ahhoz hasonló rendszert a jelenlegi jogsértő szabályozás helyett. Ezzel talán azok helyzete is javulhatna, akiket az Alkotmánybíróság döntése nem érint.

A fogyatékos embereket képviselő nagyobb szervezetekkel együttműködve a MEOSZ elemzést készített a törvényi rendelkezésekről, közöttük azokról is, amelyeket a Kúria és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága sérelmez. Az elemzést idén év elején több minisztériumnak is eljuttatták, egyeztetést kezdeményeztek a kormánnyal. Bár az egyeztetés eddig elmaradt, Kovács Ágnes – már csak a Kúria döntése miatt is – bízik abban, hogy a közeljövőben megvalósul.

Kérdéseinket még a parlamenti választás előtt elküldtük az Emberi Erőforrások Minisztériumának, amelynek élén időközben Kásler Miklós váltotta Balog Zoltánt. Válasz egyelőre nem érkezett.

Hasonlat
Josef Mengele, az auschwitzi koncentrációs tábor náci orvosának módszereihez hasonlít az, ahogy a kormány felülvizsgáltatja a rokkantakat – állította az MSZP-s Korózs Lajos 2012-ben. A kormány szerinte bizonyíthatóan emberek tucatjait hajszolta öngyilkosságba. Korózs utóbb bocsánatot kért a félresikerült hasonlatért: „Az áldozatokat, a meggyilkoltak még élő hozzátartozóit, csakúgy, mint az emléküket őrző leszármazottjaikat ma is, holnap is kész vagyok megkövetni. A jelenlegi hatalom embertelenségit azonban sem ma, sem holnap nem fogom szó nélkül tűrni".



Czene Gábor

Lájkoljon minket a Facebook-on is!