Előző
Következő
új cikk

Zöldzóna

Környezetvédelmi világnap - Mi kellene ahhoz, hogy észhez térjünk?

nepszava.hu|2018. jún 5. 11:40
[A+ A-]

Illusztráció: AFP

1972-ben tartották Stockholmban az ENSZ első, Ember és bioszféra címet viselő környezetvédelmi világkonferenciáját. A világszervezet közgyűlése a konferencia javaslatára még abban az évben határozatában Nemzetközi Környezetvédelmi Világnappá nyilvánította a tanácskozás kezdőnapját, június 5-ét. A Föld védelmében tett lépéseinket immár 46. alkalommal ünnepeljük, miközben bolygónkat csaknem elborítja a hulladék - írja a WWF Magyarország honlapján.

1972-ben tartották Stockholmban az ENSZ első, Ember és bioszféra címet viselő környezetvédelmi világkonferenciáját. A világszervezet közgyűlése a konferencia javaslatára még abban az évben határozatában Nemzetközi Környezetvédelmi Világnappá nyilvánította a tanácskozás kezdőnapját, június 5-ét. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetszennyezés következményeire, elősegítse az együttgondolkodást és a közös cselekvést, terjessze a fenntartható fejlődés eszméjét. A legfontosabb konkrét célkitűzés az energiatakarékosság, a helyi erőforrások minél szélesebb körű felhasználása, a megújuló természeti források hasznosítása, a szemét- és hulladékképződés csökkentése, valamint a környezetszennyezés megelőzése. A központi rendezvényeket minden évben más országban és témában tartják   – olvasható a Wikipédián. Az idei házigazda India, a téma pedig a műanyag-szennyezés.

Ne csak ünnepeljünk, cselekedjünk is! - szólít fel a WWF Magyarország. Mint írják a Föld védelmében tett lépéseinket immár 46. alkalommal ünnepeljük, miközben bolygónkat csaknem elborítja a hulladék: naponta 3,5 millió tonna szemetet termelünk, amelynek jelentős része műanyag. Megdöbbentő az a tavalyi adat, ami szerint az emberek úgy élnek, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésünkre. A hatalmas ökológiai lábnyomunknak számtalan következménye van, ezért a negatív emberi hatás csökkentése elengedhetetlen. Kicsi, egyszerű lépésekkel is nagy eredményeket lehet elérni.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

Az elmúlt hetekben nyilvánosságra hozott európai uniós javaslat kivonná a forgalomból a tíz leggyakoribb egyszer használatos műanyag tárgyat, egyes műanyagok mennyiségét pedig korlátozná. A javaslat a gyártókat nagyobb felelősségvállalásra ösztönzi, és sok esetben az ő kezükbe helyezné a hulladékkezelést, de még a figyelemfelhívó kampányok szervezését is. Ez a lépés komoly mérföldkő lehet, bár a gyengítésére irányuló lobbi már gőzerővel folyik, a javaslat elemei máris sok módosításon estek át. A megfelelő hatás eléréséhez a központi keretszabályozást az egyes tagállamok jogrendjébe is kell ültetni. Néhány ország már elindult a megfelelő úton, és komolyabb intézkedéseket vezetett be, például betiltotta az egyszer használatos műanyag zacskók használatát. Franciaország, Olaszország és Kenya is vállalta ezt, sőt ez utóbbi ország rendelkezik a legszigorúbb jogszabállyal: a használatát még börtönbüntetéssel is sújthatják.

Sok múlik rajtunk

Nem kell megvárni a szabályozást, tudatosan élve és fogyasztva mi is sokat tehetünk. Évente 12 millió tonna műanyag hulladék kerül az óceánokba, amelyek nagyon lassan, akár több száz év alatt bomlanak le. Ezek pedig sok esetben az ott élő állatok halálát okozzák: a tengeri teknősök például medúzának nézik a vízben lebegő műanyag zacskót, megeszik, majd megfulladnak tőle. De a nagyobb tengeri állatok gyomrát is kitölti a műanyag. A műanyag bomlása közben kioldódó anyagok is komolyan veszélyeztetik a tengerek ökoszisztémáját. A tengerek éltető oxigénünk felét biztosítják, és a kibocsátott szén-dioxid egynegyedét elnyelik, így az emberek számára is rendkívül fontos szerepet töltenek be. A kioldódott anyagok, illetve az elaprózódott műanyagdarabkák a tengeri élőlények táplálékláncaiba kerülve az emberi szervezetbe is visszajuthatnak. Amennyiben a helyzet nem változik, akkor becslések szerint 2050-re több kiló műanyag lesz az óceánokban, mint hal. Nemrég került napvilágra az a sokkoló hír és videó arról a Thaiföldnél partra vetődött bálnáról, amelynek boncolásakor több mint nyolc kiló műanyagzacskót találtak a gyomrában.

Át kell alakítani a fogyasztási szokásainkat: kevesebb műanyagot – csomagolást, palackot, szatyrot – kell használnunk. Évente 8 milliárd műanyag zacskó köt ki a szemétben csak az Európai Unió tagállamaiban. Az emberiség műanyagéhsége pedig becslések szerint további 20 százalékkal fog növekedni 2021-ig. A dánok és a finnek évente átlagosan csak 4 zacskót használnak, míg Lengyelországban, Portugáliában és Szlovákiában több mint 450-et.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!