Előző
Következő
új cikk

Külföld

A túlélést jelentheti a bevándorlás

Népszava|2018. jún 6. 05:32
[A+ A-]

KÁPOSZTAFÖLDEK - Egyelőre ezeken is az őslakosok dolgoznak, bár jöhetne külföldi segítség FOTÓ: AFP/SAM PANTHAKY

Hány káposztát takarít be két ember nyolc óra alatt? Irvan Gustian és Faruk Fahlev tudják a választ: mintegy négyezret. A 21 éves indonéz férfiak pontosan ezt teszik minden nap, Japán egyik kiemelt mezőgazdasági régiójában, az Ibaraki prefektúrában. Amint azt a Nikkei Asian Review című lapnak elmesélték, a 21 éves fiatalok néhány évre, egy speciális munkavállalási program keretében érkeztek határozott időre a szigetországba, ahol jóval több pénzt kereshetnek, mint otthon. Az ott szerzett vagyonból Gustian otthon földet akar venni, és gazdálkodni. A Japánban töltött idő azonban nem csupán számukra előnyös, hanem a helyi gazdaságnak is.

Jó ideje figyelmeztetnek japán szociológusok, hogy a népesség rohamosan öregszik. A társadalom majdnem negyede 65 év fölötti, és az egészségügyi minisztérium adatai szerint 2060-ra 40 millióval csökkenhet a lakosok száma. A súlyos demográfiai kilátások máris éreztetik hatásukat, első sorban a munkaerőpiacon: negyven éve nem volt ilyen súlyos a munkaerőhiány, mint most, és szakértők szerint a következő években a helyzet sokkal kritikusabb lesz.

A mezőgazdaság a leginkább érintett szektorok között van. A japán agrármunkások átlagéletkora 67 év, s 60 százalékuk már elmúlt 65 éves. Nem csoda tehát, hogy nagy szükség van a külföldi munkaerőre. Az építőiparban hasonló a helyzet, hiszen a japán fiatalok nem szívesen dolgoznak építkezéseken. A cégek ezért szívesen alkalmaznak külföldieket – egyebek között törököket, irániakat, és az Afrikai kontinensről érkezőket –, akikről azt tartják, hogy keményebben dolgoznak, s ritkábban mennek szabadságra. Ám akár az indonéz mezőgazdasági munkások esetében, a legálisan alkalmazott kétkezi munkások csupán néhány évig maradhatnak, az előbb említett speciális munkavállalási program keretén belül.

A demográfiai probléma és a krónikus munkaerőhiány így továbbra is gond – véli számos cégvezető és szakértő. Szerintük a kérdés az, hogy Japán túléli-e migráció nélkül. Abe Sinzó kormánya szerint igen. A miniszterelnök februárban sokadszorra szögezte le, hogy kormányának „nem áll szándékában úgynevezett migrációs politika kidolgozása” – idézte szavait a Bloomberg. Abe szerint kézenfekvő a megoldás a kialakult helyzetre: ideje, hogy az idősebb állampolgárok és a nők is mind nagyobb számban térjenek vissza a munka világába.

Akadnak azonban, akik úgy vélik, az aggasztó társadalmi-gazdasági helyzetre egy hosszútávú migrációs stratégia jelentene gyógyírt, vagyis az, ha Japán végre hosszú távra megnyitná határait a külföldiek előtt, és biztosítaná számukra a letelepedést. Nem csupán a magasan képzett értelmiség, hanem a kétkezi munkások számára is egy új élet lehetőségét biztosítaná.

A múltban voltak erre törekvések. A Tokiói Bevándorlási Hivatal vezetője például 2005-ben kidolgozott egy tervet, amelynek részeként 50 év alatt 10 millió embert fogadtak volna be az országba. Nem meglepetés, hogy elképzelése nem aratott sikert, s csak kevesen támogatták. Hogy miért? A Migrációs Politikai Intézet elemzése szerint egy az országra nagyon jellemző, történelmi-kulturális attitűdről van szó: Japánra mindig jellemző volt az etnikai és kulturális homogenitáshoz való ragaszkodás. Ebbe pedig nem nagyon fér bele a bevándorlás. „Sokan vélik úgy Japánban, hogy az országban uralkodó béke és harmónia a homogén társadalomnak köszönhető, vagyis annak, hogy kevés a külföldi” – nyilatkozta a CNN-nek Chris Burgess, egy Tokióban élő migrációkutató: „Ez a fajta gondolkodás a társadalom számos szintjét áthatja, s megalapozza a bevándorlásellenes gondolkodást” – tette hozzá.

Menekültek jelenthetnék a megoldást?
Ha társadalmi szolidaritásról van szó, Japán megítélése kettős: egyfelől az ázsiai ország a negyedik legbőkezűbb donor az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) felé, ám a menekültek befogadása terén már nincs ilyen lelkesedés. 2016-ban csupán 28 menekültet fogadtak be, holott csaknem 11 ezren kérvényezték. Két éve egyébként megduplázódott a menedékkérők száma, akik főleg Indonéziából, Nepálból és a Fülöp-szigetekről érkeztek. A kormány azonban kiáll a szigorú elbírálás mellett, mondván, sokan vannak a kérvényezők között, akik valójában nem menekültek, hanem gazdasági bevándorlók, s így próbálnak meg hosszú távon letelepedni az országban.

Körösi Ivett

Lájkoljon minket a Facebook-on is!