Előző
Következő
új cikk

Külföld

Kijevi kenőpénzek alkonya?

Népszava|2018. jún 6. 05:31
[A+ A-]

FOTÓ: AFP/SERGII KHARCHENKO

Célegyenesbe fordult az a maratoni hosszúságú ukrán parlamenti vita, amelynek célja a korrupcióellenes bíróságról szóló törvény elfogadása. Volodimir Hrojszman miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy lemond, ha ezen a héten nem szavazzák meg a tervezetet.

A mindent átható korrupció elleni küzdelem az ukrán reformstratégia sarkalatos eleme. Kijevben jól tudják, hogy enélkül nem is álmodhatnak az Európai Unióhoz való közeledésről. A különböző gazdasági és társadalmi ösztönzők mellett nélkülözhetetlen a jogi kényszerítő eszközök, a hatékony korrupcióellenes intézményrendszer megteremtése. Vannak már a korrupció üldözésére szakosodott nyomozó szervek, kialakították a szükséges ügyészi struktúrát, sőt, már azt az intézményt is létrehozták, amely kezelni hivatott a korrupciós bűncselekmények nyomán az állam által visszaszerzett vagyont. Egy kijevi újságíró szarkasztikus megjegyzése szerint ez a hivatal jó esetben akár a pénzügyminisztériummal is versenyre kelhetne a vagyoni hatóerőt illetően.

Egyedül az intézményrendszer ékkövét, a korrupcióellenes bíróságot nem hozták még létre, ami nélkül az egész rendszer működésképtelen. Pedig jó okuk lenne a sietségre, hiszen a Nemzetközi Valutaalap (IMF) konkrétan ennek a bíróságnak a létrehozásától teszi függővé a Kijev által igényelt, 17,5 milliárd dolláros hitel folyósítását. Az IMF ugyanis tavaly áprilisban felfüggesztette az ukrán finanszírozási programot.

Ehhez képest a Legfelső Tanácsnak nevezett parlament több mint két hónapja csócsálja a tervezetet, amelyet egyébként Petro Porosenko elnök még tavaly decemberben nyújtott be. A különböző pártállású képviselők több ezer módosító indítványt terjesztettek elő. A viták jelentős része azzal kapcsolatos, hogy kinek legyen döntő szava a korrupcióellenes bíróság bíráinak a kinevezésekor. Nem csupán belföldi tényezők, hanem külföldi érdekeltek is beleszólást igényelnek – utóbbiak arra hivatkozva, hogy a külföldi támogatásra vonatkozó ukrán igények miatt végül is az ő pénzükről van szó.

Az IMF egyértelmű nyomásgyakorlása miatt Hrojszman a minap bejelentette: ha nem hozza létre a parlament ezt a különleges szerepre hivatott, független bírói testületet, akkor ő lemond. „A bizalom országon belüli megújítása egyben a nemzetközi bizalmat is jelenti” – fogalmazott, és figyelmeztetett, hogy ha nem kapják meg az IMF-hitelt, az veszélyezteti Ukrajna stabilitását.

Miközben odahaza vészharangot kondít, Brüsszelben nyugtatgatni próbál az ukrán kormányfő. A minap arról biztosította Donald Tuskot, az uniós tagországok csúcsvezetőit tömörítő Európai Tanács elnökét, hogy Ukrajnában nem lassult le a reformfolyamat, és erről hamarosan részletes beszámolót tesznek közzé egy koppenhágai nemzetközi tanácskozáson. Ahhoz persze, hogy ez a beszámoló tartalmas legyen, mindenképpen szükség van a korrupcióellenes bíróság létrehozásáról szóló törvény elfogadására.

Kétkedő ukránok
Az Ukrinform hírügynökség által közzétett friss közvélemény-kutatási felmérés szerint az ukránok 47,6 százaléka úgy gondolja, hogy a korrupció elleni küzdelemmel foglalkozó ukrán civil szervezeteknek – nem kormányzati szervezeteknek, NGO-knak – kellene megadni azt a jogot, hogy megalkossák az úgynevezett Versenybizottságot, és ezáltal felügyeljék a korrupció eddigi legfőbb melegágyának tekintett versenytárgyalási folyamatokat, valamint hogy ők jelöljék a korrupcióellenes bíróság tagjait is.
A megkérdezettek 38,3 százaléka válaszolt úgy, hogy a nyugati országok szakértőiben bízna a korrupcióellenes bíróság bíráinak megerősítésekor. Az ukrán parlamentre 12,8 százalék, a bírák saját szakmai szervezetére 9,3 százalék, a köztársasági elnök megbízottaira pedig csupán 5,5 százalék merné rábízni ezt a feladatot. Egy másik közvélemény-kutatási adat szerint a bíróságokba vetett bizalom a 2015-ös 5 százalékról 2017-re 12 százalékra emelkedett. Hasonló javulás mutatkozott az ügyészség iránti bizalom terén, ami 8 helyett immár 13 százalékos. A rendőrségben azonban 21 helyett már csak 20 százalék bízik Ukrajnában.

Kárpáti János

Lájkoljon minket a Facebook-on is!