Előző
Következő
új cikk

Külföld

Haldokló transzatlanti viszony

Népszava|2018. jún 8. 05:31
[A+ A-]

Tavaly Taorminában még gond nélkül sétálgathatott Justin Trudeau, az idén már ő a házigazda FOTÓ: AFP/GIOVANNI ISOLINO

 Nem sok jóval kecsegtet a G7 ma kezdődő és szombaton záruló csúcstalálkozója. Elképzelhető, hogy közös nyilatkozat sem lesz.

A transzatlanti együttműködés nem éppen legszebb napjait éli. Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti viszony drámaian rossz, Donald Trump amerikai elnököt cseppet sem érdekli, hogy külpolitikai, gazdasági és a klímát érintő döntéseivel Washington hagyományos szövetségeseivel megy szembe. Hogy a hagyományos szövetségi rendszer omladozik, azt a pénteken és szombaton Kanadában esedékes G7 csúcstalálkozó is megerősíti majd.

Kik lesznek jelen?

Kanada (vendéglátó): Justin Trudeau kormányfő

Egyesült Államok: Donald Trump elnök

Franciaország: Emmanuel Macron elnök

Németország: Angela Merkel kancellár

Olaszország: Giuseppe Conte kormányfő

Japán: Abe Sindzo miniszterelnök

Nagy-Britannia: Theresa May kormányfő

Európai Unió: Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke

Az elmúlt hetekben a hetek találkozóját előkészítő úgynevezett serpák keményen dolgoztak azon, hogy a tanácskozás ne végződjék kudarccal, s egy mindenki számára elfogadható zárónyilatkozatot adhassanak ki. Ma már azonban annyira távoliak az álláspontok az egykori szövetségesek között, hogy egyelőre kizárható a kanadai Charlevoix-ban megrendezendő csúcs sikere. A berlini kormány is megerősítette, még messze a megállapodás, de a pénteken kezdődő megbeszélésekig is „intenzív tárgyalásokat folytatnak”.

Természetesen egyszerűbb témákról is szó esik majd. Várhatóan mindegyik résztvevő üdvözli majd, hogy június 12-én létrejön a csúcstalálkozó Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető között, s mindannyian reményüket fejezik ki, hogy Phenjan hitet tesz a nukleáris leszerelés mellett. Szintén egyetértés várható a szíriai polgárháború megítélése ügyében.

Más külpolitikai kérdésekben azonban nem várható összhang. Ezek közé tartozik a Trump által felmondott iráni nukleáris megállapodás ügye. Az EU azt szeretné, maradjon érvényben a megegyezés, ugyanakkor már most számos jel utal arra, hogy Washingtonnak a lépéssel sikerült megosztania az Unió tagországait. Ráadásul mind több európai cég fontolja meg egyre erőteljesebben: érdemes-e befektetni a perzsa államba, miközben az Egyesült Államok szankciókkal fenyeget?

Klímaügyekben sem várható egyetértés. Donald Trump tavaly júniusban döntött a párizsi klímaegyezmény felrúgásáról. Az idén januárban nem zárta ki Washington visszalépését, ezzel kapcsolatban azonban semmiféle fejlemény sincs. Az egyezményt 2015. december 12-én fogadták el a párizsi klímacsúcson, de csak a kellő számú tagország ratifikálása után, 2016 novemberében lépett hatályba. (Magyarország tavaly októberben írta alá.) A megállapodás célja: az aláíró 195 ország vállalja, hogy a Föld légkörének felmelegedését 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy még ennél is lejjebb, 1,5 Celsius-fok alá sikerüljön szorítani a felmelegedést.

A külkereskedelem kérdésében különösen nagy ellentétek várhatóak. Az amerikai elnök nem kegyelmezett az EU-nak, június 1-től az Unió nem kapott mentességet az importált acélra és alumíniumra kivetett védővámok hatálya alól. Az EU nem akar totális vereséget szenvedni a kereskedelmi háborúban, az Európai Bizottság korábban jelezte: a Kereskedelmi Világszervezethez fordul, s importvámokat vet ki bizonyos amerikai árukra. A brüsszeli testület szükség esetén nagyjából 2,8 milliárd eurónyi amerikai termékre vetne ki 25 százalékos importvámot. Az EU júliustól sújthatja ilyen intézkedésekkel az Egyesült Államokat.

Mindezek alapján nem sok esély látszik arra, hogy szombaton közös, kompromisszumos kommünikével záruljon a csúcstalálkozó. Igaz, már a tavaly májusi G7-csúcs zárónyilatkozatának megszerkesztése sem volt egyszerű feladat. Akkor azonban még hitet tudtak tenni a párizsi klímamegállapodásban foglaltak megvalósítása mellett. Azt is leszögezték viszont, hogy a klímavédelem kérdésében nincs egyetértés közöttük. Röviddel később Donald Trump fel is mondta a megállapodást. Az eltelt egy év alatt több olyan új kérdés vetődött fel, amelyben gyökeresen más álláspontot képvisel az Egyesült Államok, mint akár Kanada, vagy az Európai Unió országai.

Ha ezúttal nem fogadnak el közös nyilatkozatot, az a G7 súlyának további csökkenését jelenti. Nem kizárt az sem, hogy a G7 elnöke a tanácskozás végén nyilatkozatot olvas fel, kiemelendő a közös értékek fontosságát. Ez a megoldás azonban csak tűzoltás lenne, s ugyanúgy felvetődne a kérdés: van-e még értelme a hetek fórumának.

A legfejlettebb államok közössége
A G7 a világ hét legfejlettebb gazdasággal rendelkező országait tömörítő csoport. 1976-ban jött létre, akkor Kanada csatlakozott a hatok csoportjához (Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Egyesült Királyság, Egyesült Államok). A G7-ben az Európai Unió is képviselteti magát, ezért a kanadai csúcstalálkozón Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is jelen lesz. A „hetek” a világ termelésének 62 százalékát mondhatják magukénak.
A csúcstalálkozón az állam- és kormányfők vesznek részt, ugyanakkor rendszeresen egyeztetnek egymással a „hetek” pénzügyminiszterei. A legutóbbi, 43. csúcstalálkozót 2017 májusában, az olaszországi Taorminában rendezték meg.



Rónay Tamás

Lájkoljon minket a Facebook-on is!