Előző
Következő
új cikk

Tudomány

Tüdőbaja lehetett az egyik őshüllőnek

nepszava.hu|2018. jún 9. 10:10
[A+ A-]

Illusztráció: AFP

Tuberkulózis-szerű betegség nyomait azonosították egy 245 millió évvel ezelőtt élt tengeri hüllő megkövesedett maradványain lengyel és amerikai kutatók, akiknek eredményei jelentősen átírhatják a betegség első felbukkanására vonatkozó ismereteket.

A szakemberek a Royal Society Open Science című folyóiratban publikált tanulmányukban részletezik, hogy milyen vizsgálatokat végeztek a Proneusticosaurus silesiacus fosszíliáján, és miért vélik úgy, hogy az állat tuberkulózis-szerű betegségben szenvedett - írta az MTI a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálja alapján.

A tuberkulózis egy fertőző betegség, amelyet a Mycobacterium tuberculosis okoz. Ez leggyakrabban a tüdőt támadja meg, de esetenként a gerincet, az agyat és a veséket is megfertőzheti. A tuberkulózisos pácienseknél a bordákon is látható jelei vannak a betegségnek, általában apró hólyagok, kidudorodások formájában. A vizsgált ősmaradványt több mint száz évvel ezelőtt fedezték fel egy ásatási helyszínen a lengyel-cseh határnál lévő Gogolin kőfejtőnél. Korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy az állat a mára kihalt Sauropterygia öregrendbe tartozott. Ezek a tengeri hüllők a mezozoikum idején éltek.

A teremtménynek hosszú nyaka, lapos koponyája és hosszú, lekerekített fogai voltak. A szakemberek figyelmét azonban az állat bordacsontjain lévő apró kitüremkedések keltették fel, amelyek nagyon hasonlítanak azokhoz, amelyeket a tuberkulózisos modern teremtményeknél látni. A felfedezést követően a kutatók azonnal elkezdték vizsgálni a dudorok lehetséges okait, úgy mint csonttörés, skorbut, gombás fertőzés, vagy akár rák. Miután ezeket sorra kizárták, a tuberkulózis maradt a legvalószínűbb ok. A kutatók szerint a dudorok tüdőgyulladás jelei is lehetnek, amelyet viszont tuberkulózis is okozhat.

A tanulmány megemlíti, hogy a Proneusticosaurust gyakran az ősidők fókájaként emlegetik, ami azért érdekes egybeesés, mert a ma élő tengeri állatok közül a fókák a leghajlamosabbak a tuberkulózisra. A mostani felfedezés jelentősen átírhatja a betegség történetét, ugyanis eddig egy 3 millió évvel ezelőtt élt erszényest tartottak az első ismert "tuberkulózisos betegnek".
A szakemberek ugyanakkor elismerik, hogy nincs olyan módszer, amellyel meg tudnák erősíteni eredményeiket, de úgy vélik, hogy a bordacsontokon lévő kitüremkedések erős bizonyítékként szolgálnak a fertőző betegségre.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!