Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

Befektetők veszik a drága lakásokat

Népszava|2018. jún 13. 05:20
[A+ A-]

 Nem fogják vissza a lakásvásárlókat az egekbe kúszó ingatlanárak, ám a befektetői célú vásárlás viszont kifulladni látszik. Az elmúlt évek legerősebb keresletéről árulkodnak a májusi ingatlanpiaci adatok; az ingatlan adás-vételek száma a nehezedő piaci körülmények ellenére is hónapról-hónapra csúcsot dönt, így várhatóan az idén a tavalyinál is több ingatlan cserél majd gazdát. A kedvező hitelfelvételi lehetőségeket kihasználva ugyanis újabb és újabb vásárlói csoportok lépnek be a piacra. Ők azonban az elszálló ingatlanárak miatt már megfontoltabban válogatnak, ami az értékesítési időben is érződik: a drágább fővárosi és vidéki lakások sikeres értékesítéséig 3-4 hónap is eltelik – olvasható ki a Duna House Barométer kiadványából.

Májusban csaknem 14 ezer ingatlan cserélt gazdát, ami az elmúlt 5 év legmagasabb májusi forgalmát jelentette; az év első 5 hónapjának tranzakciószáma összességében megközelítette a 65 ezret, ami tavalyhoz képest 4 százalékos növekedést mutat. A fővárosban továbbra is a befektetési célú vásárlások vannak túlsúlyban: az idén májusban a lakások csaknem harmadát kiadási vagy egyéb befektetési céllal vették meg. Tavaly májushoz képest ugyanakkor kevesebb adás-vétel hátterében álltak a befektetők, egy évvel ezelőtt ugyanis még 37 százalék volt arányuk. Egy százalékponttal csökkent az első lakásukat vásárlók aránya is: ők a budapesti vevők negyedét teszik ki. Növekedés figyelhető meg viszont a nagyobb lakásba költözőknél, illetve a generációk különválása miatt vásárlóknál, aminek a hátterében valószínűleg a családok otthonteremtési kedvezménye (csok), illetve a kedvező kamatkörnyezetben felfutó ingatlanhitelezés áll. A legdrágább lakásokat ezzel együtt még mindig a befektetési céllal vásárlók tudják megvenni: az ilyen céllal vásárolt ingatlanok átlagára 41 millió fölött van, miközben például egy első lakását vásárló "csak" 26 milliót költ átlagosan az ingatlanvételre.

Vidéken egy kicsit másképp alakult a helyzet: tavalyhoz képest nőtt a nagyobb lakásba költözők és az első lakásukat vásárlók aránya, és csökkent a befektetéseké, ám vidéken a nagyobb lakásba költözés teszi ki a vásárlások harmadát, az első lakás megszerzése miatt vásárol a vevők negyede, és csak minden ötödik vevő vesz lakást befektetési céllal. Az árak is nagyságrendekkel másképp alakultak vidéken: egy befektetői célú lakásvásárlás átlagára itt több mint 17 millió forint volt, az első lakást vásárlók pedig 16 millió forint körüli összegeket fizettek.

Az elemzésből az is kiderül: a budai lakások fele már 600 ezer forint feletti négyzetméteráron kelt el, ami 20 százalékos növekedést jelent tavalyhoz képest, Pesten pedig 14-ről 21 százalékra nőtt az ilyen drágán eladott lakások aránya. Vidéken ugyanakkor a tranzakciók döntő többsége még 300 ezer forint alatti átlagos négyzetméteráron történt. Az értékesítési idő az összes lakástípus esetében az egész országban csökkent, ám a drágább lakásokat nehezebb eladni: az olcsóbb panelek 2-2,5 hónap alatt elkelnek, míg a drágább téglalakások esetében erre 3-4 hónapot is várni kell.

Visszavetik a születésszámot az elszálló lakásárak
Késleltetik a házasságkötést, és negatív hatással vannak a születésszámra az elszálló lakásárak – derült ki egy, a Bankmonitor által szemlézett amerikai kutatásból. Az ingatlanpiacon tevékenykedő Zillow társaság 2010-2016 közötti adatai szerint, ha egy területen 10 százalékponttal jobban nőttek a lakásárak, akkor az 1,5 százalékponttal nagyobb esést idézett elő a születésszámban. Amerikában a 2010-2013-as 32,5 évről 2017-re 35,2 évre emelkedett az első lakást vásárlók átlagos életkora, az első gyermek vállalása pedig 27,7 éves korról 28,7 éves korra tolódott ki.



Varga Dóra

Lájkoljon minket a Facebook-on is!