Előző
Következő
új cikk

Vélemény

Az utolsó bástya ostroma

Népszava|2018. jún 14. 06:05
[A+ A-]

Látszólag hihető teóriával állt elő Hadházy Ákos, aki szerint Orbán Viktor tulajdonképpen Magyarország kilépését készíti elő az Európai Unióból a bíróságok függetlenségének felszámolásával. A Lehet Más a Politika országgyűlési képviselője sajtótájékoztatóján kifejtette: a magyar miniszterelnök ekképpen próbálja elkerülni, hogy az Európai Ügyészség felelősségre vonja őt. A hazánkban burjánzó korrupció ismeretében magam is tetszetősnek és plauzibilisnek tartanám ezt az elméletet; annál is inkább, mert már az illetékes uniós szervek is felfigyeltek például arra a viszolyogtató közbeszerzési gyakorlatra, melynek értelmében kizárólag az Orbán-kabinet holdudvarához tartozók juthatnak zsíros állami megrendelésekhez.

A magyar kormányfő azonban alighanem tisztában van azzal, hogy Magyarországnak az EU-ból való kiléptetése az orbáni politika neuralgikus pontját jelentené, hiszen hazánk lakosságának túlnyomó része a közvélemény-kutatások szerint is ellenezne egy ilyen öngyilkos ugrást a semmibe. „Komp-ország” Moszkva érdekszférájába történő lavírozása belpolitikai szempontból tehát valószínűleg nem lenne kifizetődő még akkor sem, ha a túlsúlyos kormánypárti média éjjel-nappal Brüsszel-ellenes propagandát ontana mintegy a kilépés előkészítéseként. Pénzügyileg sem lenne rentábilis Orbán Viktor számára a távozás, és nem pusztán a tetemes összegű uniós támogatásoktól való elesés okán. Putyinnak paradox módon csak addig fontos Magyarország, amíg hazánk az európai szupranacionális szervezet leggyengébb láncszeme, melynek révén fellazítható a kontinens politikai kohéziója; jól kitapintható érdek híján sem „minden oroszok cárja”, sem a geopolitikát többnyire bizniszként felfogó pekingi vezetés nem finanszírozna egy autokratikus kísérletet Európa közepén.

A „centrális erőtér” megteremtésének igényéből konzekvensen következik ugyan a harmadik hatalmi ág függetlenségének felszámolása, a három éve elveszített alkotmányozó többség hiányában azonban a kormánypártok egészen mostanáig nem tudtak belefogni a magyar jogállamiság utolsó bástyájának destrukciójába. A belpolitikai háttér ehhez április óta adott, ami pedig a kormányzati mozgásteret meghatározó nemzetközi körülményeket illeti, Orbán Viktor kabinetje külföldön sem tétlenkedik. A magyar diplomácia vezetője bizonyos értelemben hasonlít XVI. Lajos királyhoz, aki a francia nemzetgyűlés határozatait előszeretettel vétózta meg. Szijjártó Péter tárcája hasonlóképpen megakadályozza az Európai Unió minden kísérletét az illegális migráció mértékének csökkentésére, legyen szó a kibocsátó országokkal történő együttműködésről vagy a dublini rendszer reformjáról. A huszonnyolcak közti konszenzus követelményét kiaknázó magyar külügyér magatartását nehéz másként értelmezni, mint hogy főnöke a kontinenst sújtó migrációs válság fenntartásában érdekelt. A káosz a záloga ugyanis annak, hogy Orbán szélsőjobboldali szövetségesei a soron következő EP-választásokon megerősödjenek. A megváltozott politikai klímában felszámolható lesz aztán a bírói függetlenség, plusz az Európai Ügyészség ötlete is kútba esik majd.

Beck Tamás publicista