Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

Foci vb: fenntartják a kizsákmányolást, reklámra költenek a sportszergyártók

nepszava.hu|2018. jún 14. 09:54
[A+ A-]

Illusztráció: Kirill KUDRYAVTSEV / AFP

Miközben egyre több pénz áramlik a szektorba, és egyre nagyobb profitra tesznek szert a legnagyobb cégek és részvényeseik, a termékeiket előállító dolgozók jövedelme és a befizetett adóik mennyisége is egyre csak csökken - derül ki az Éthique sur l’étiquette elemzése nyomán. A versenysportok, elsősorban a futball területén aktív sportfelszerelés-gyártók működésének átvilágítását tűzte ki célul a 2018-as futball-világbajnokság kapcsán megjelent tanulmány, amit a Mérce.hu szemlézett.

Az Oroszországban megrendezésre kerülő vébé a történelem eddig legdrágábbikának ígérkezik, becsült költségvetése több mint 20 milliárd euró. Évi 17 milliárdos árbevételével a foci felszerelés - pólók, cipők stb. - piaca is a 10 évvel ezelőtti duplájára nőtt. 2017-ben a sportfelszerelések világpiaci árbevétele 260 milliárd euró volt, ami 15 százalékkal több, mint az egész ruházati szektoré.

A 10 legnagyobb európai futballklub 2015 és 2017 között 143 millió euróval tudta növelni évente a szponzoroktól eredő jövedelmét. A játékosoknál is csillagászati összegek gyűlnek: Cristiano Ronaldo 2016-ban aláírta a szektor első, egész életre szóló szerződését a Nike-val, évi 25 millió dollár - azaz nagyjából 6,7 milliárd forint - értékben. Ez praktikusan azt jelenti, hogy Ronaldo egy hét alatt annyit keres, mint egy átlagos európai dolgozó egész életében. Hat hónappal később pedig Lionel Messi kötött szintén egész életre szóló szerződést az Adidasszal, évi 12 millióért.

Ez a vaskos pénzeső nemhogy nem szivárgott le a gyártóüzemekig, de a két cég - a Nike és az Adidas - inkább agresszív költségcsökkentést folytat.

Keményen fogják beszállítóikat, és fokozatosan kivonulnak Kínából, mert túl magasnak ítélik az ottani béreket - bár azok csak most kezdik megközelíteni a méltó megélhetéshez szükséges szintet. A termelés áthelyezése Indonéziába, Kambodzsába vagy Vietnamba nemcsak a munkajogi feltételek romlásával jár: ott a bérek is jóval alacsonyabbak. Átlagosan 45-65 százalékkal alulmúlják a létminimum szintjét – írja a jelentés.

Mindennek eredményeként az egy pár Nike- vagy Adidas-cipő eladási árából a dolgozókhoz kerülő rész 30 százalékkal csökkent 1995 és 2017 között.

A Nike és az Adidas 10 év alatt megduplázódott árbevétele elsősorban a részvényeseknek kedvezett: minden évben jelentős osztalékfizetés jellemző e cégeknél - a Nike-nál például ez az árbevétel 10 százalékát is elérheti, és összege 2006 óta megtriplázódott. A tanulmány számításai szerint, ha a Nike és az Adidas épp annyit fizetett volna részvényeseinek tavaly, mint öt évvel korábban, akkor az így fennmaradt 2,1 milliárd, illetve 229 millió euró fedezhette volna a Kínában, Indonéziában, Vietnamban vagy Kambodzsában dolgozó, kb. egymillió dolgozó decens, a megélhetéshez elegendő bérét. Hasonlóképp, ha nem nőttek volna olyan eszeveszett ütemben a szponzori- és reklámköltségek, ezt az összeget is a kizsákmányolás felszámolására fordíthatták volna.

A termelési költségek lefaragása mellett a költségcsökkentés másik eszköze az adóelkerülés, amelyben különösen a Nike jár az élen. Az utóbbi évtizedben harmadjára csökkentette a világban fizetett adóinak arányát: míg 2006-ban nyereségének 35%-t, 2017-ben már csak 13,2%-át fizette be az államkasszákba. Mindezek mellett a Nike és Adidas évi kb. 3,2 milliárd, illetve 1,7 milliárd eurós rejtett költséget termel "nekünk", a termékeik létrehozása során okozott környezeti károkkal.

A teljes cikk itt olvasható.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!