Előző
Következő
új cikk

Belföld

Imádkozzunk a kormányért, hogy ne legyen annyira korrupt

nepszava.hu|2018. jún 14. 10:23
[A+ A-]

Fotó: Népszava

A kormányt ideológiák helyett vagyongyűjtés jellemzi, a korrupció jelen van - mondta Bogárdi Szabó István református püspök szerdán egy fővárosi rendezvényen. Eljött Balog Zoltán korábbi humánminiszter is – aki bár a téma a keresztény értelmiség felelőssége volt –  főleg a liberálisokat szidta.

"Minden lélek engedelmeskedjék a felettes hatalmaknak, mert nincs hatalom mástól, mint Istentől, ami hatalom pedig van, Istentől rendeltetett. Aki tehát nem engedelmeskedik a hatalomnak, az Isten rendelkezésével fordul szembe; akik pedig szembefordulnak vele, azok maguknak köszönhetik ítéletüket". (Róm 13. 1.2)

Ezzel az adott helyzetben kifejezetten ijesztően csengő Pál apostol-idézettel kezdődött a szerdai előadás, amelyen Balog Zoltán leköszönő miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök beszélgetett a keresztény gondolkodók és a kormányzat viszonyáról az Újra néven nevezzük című,  keresztény közéleti  vitairat kapcsán, a Károli-egyetem hittudományi karán.

A választott bibliai textus a találkozó szabadságfokát is kijelölte – mondjuk, várható volt, hogy Orbán Viktor nem az itt elhangzó bírálatoktól fog a szívéhez kapni. A beszélgetést szervező reformatus.hu és a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány nyitott, de nem sajtónyílvános eseményként hirdette meg a programot (ami magában nonszensz); ez is jelzi, hogy nem szerették volna, ha a beszélgetés különösebb visszhangot kap.

A kritikusabb vonalat Bogárdi Szabó képviselte a beszélgetésben, ahol azt is le kellett szögezni, hogy a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége gondozásában kiadott vitairat egyáltalán a kormányt kritizálja-e. A püspök szerint egyértelműen az Orbán-kormánnyal szembeni bírálatot fogalmaz meg, és a kritikához minden magyar állampolgárnak joga van – Balog ennyit sem akart kimondani, szerinte a kiadvány intelmeit „annak kell a szívére vennie, aki éppen hatalmon van”.

Bogárdi Szabó főként az orbáni rendszer értékvesztését emelte ki: tapasztalata, hogy a 4. Orbán-kormány mára teljesen elfordult az ideológiák, a nemzeti összetartozást kifejező szimbolikus ügyek képviseletétől, és ehelyett gazdaságilag építkezik, saját elitet épít, a háttérben pedig kőkemény vagyonosodási harcok zajlanak. „Talán jó is, hogy ez nincs nemzeti színű szalaggal leterítve” - jegyezte meg fanyar mosollyal a püspök, aki azt sem rejtette véka alá, hogy a korrupció a kormányban is jelen van.

Megoldási javaslatként ugyan felmerült, hogy a tetszhalott ellenzék helyett az egyház lehetne a ballaszt, a visszatartó erő, de Balog Zoltán hatalmas tereléssel vette el az egyetlen értékelhető kérdés súlyát. Arról kezdett értekezni, hogy itt nem csak az ellenzék vagy a kormány ügyéről, hanem több mint tízmilliós lélekszámú összmagyarságról van szó (jelentsen ez bármit).

Ugyanígy fulladt semmit mondásba a kormányzati korrupció létéről szóló óvatos felvetés is – a beszélgetésen egyetlen konkrét név, egyetlenegy korrupciógyanús eset sem hangzott el, Balog Zoltán pedig kifejtette, hogy korrupciós szempontból a kormány nincs rosszabb helyzetben mint az őt körülvevő közélet. A magam területén, ahol gyanús ügyeket sejtettem, mindig felléptem ellene, négy-öt feljelentést tettem - mondta a korábbi emberminiszter, aki azért elismerte, hogy a hálapénz ügyével ő sem tudott mit kezdeni.

Balog az egyház politikai szerepvállalásával  - és annak kritikájával – kapcsolatban is ügyesen csűrte-csavarta a fogalmakat: többszörös fogalmi áttétel jutott el odáig, hogy az egyház nem csak a papok, hanem a közjót akaró hívő emberek közössége, akiknek nem lehet megtiltani, hogy közéleti kérdésekben hallassák hangjukat. A misén vagy istentiszteleten a Fidesz mellett kampányoló lelkipásztorok, a pártrendezvényeken feltűnő papok szóba sem kerültek – az sem, hogy mennyire üdvös és krisztusi dolog, ha a református egyház évente több tízmilliárd forintnyi plusztámogatást fogad el az adófizetők pénzéből.

A megoldást tehát Istentől várjuk - ez lett a beszélgetés konklúziója. Bogárdi Szabó Zoltán emlékeztetett rá, hogy a keresztény hívők közösségének saját felelőssége, sőt kötelessége az állami vezetőkért imádkozni, hogy az Isten és a közjó akaratáért dolgozó hatalom képviselői végső soron jó döntéseket hozzanak. A Tízparancsolat témára legjellemzőbb, politikusoknak címzett figyelmeztetése – Ne lopj! – az egész beszélgetés idején nem hangzott el, csak közvetetten utaltak a tilalomra. Balog Zoltán annál többet szidta viszont a balliberális értelmiséget, "akik azt hiszik magukról, hogy ők fújják a passzátszelet” és akik a kerítést sem engedték volna felhúzni. 

Egy felolvasott hallgatói kérdésben ráadásul az MTA kutatói is megkapták a magukét – a kérdező szerint az akadémiai kutatók többsége az áruló írástudók közé tartozhat; hogy miért, azt nem fejtette ki, de sejthetően a CEU melletti akadémiai kiállásra gondolt. Az MTA kutatóinak renoméját Bogárdi Szabó próbálta menteni, aki hangsúlyozta, hogy sok keresztény, hívő embert is ismer az MTA tagságában.

K. T.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!